2019. november 15., péntek

ELKÖLTÖZTÜNK! Friss anyagokért váltson új címünkre!



Intézet

A Növényvédelmi Intézet története

Magyarországon 1779-ben létesült először gazdasági iskola Szarvason, amelyet Tessedik Sámuel hozott létre, s ez egyben Európa legelső mezőgazdasági ismereteket oktató intézete volt. Tessedik tanácsára Festetich György gróf 1797-ben megalapította Keszthelyen a Georgikont, amely a világon az első rendszeresen működő mezőgazdasági felsőfokú tanintézet lett. Ennek mintájára alapította meg Albert Kázmér szász-tescheni főherceg 1818-ban a Magyaróvári Gazdasági Főiskolát.

Az Alföld metropolisában, Debrecenben 1868. október 22-én a Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet felsőfokú képzést nyújtó iskola, amely két évre terjedő tanulmányi idővel, négy féléves rendszer szerint működött.
A fejlődés lépcsői:
Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (1906-1963): A tanintézet 1906-tól, három éves képzésűvé, 1942. októberétől négyéves mezőgazdasági főiskolává alakult. Jeles egykori hallgató volt (1930-31) Wass Albert, de itt tanult Fekete István író is.

Debreceni Agrártudományi Egyetem (1970-1999): Az 1962-63. tanévet az intézmény még Debreceni Mezőgazdasági Akadémia néven kezdte, majd Debreceni Agrártudományi Főiskolaként folytatta, mint egyetemi jellegű főiskola, és 1970. szeptemberében jött létre a Debreceni Agrártudományi Egyetem ötéves képzési idővel.

Új korszak: az egységes Debreceni Egyetem (2000 - ): amely az egyetemi képzésnek Universitas jellegű szervezeti hátterét teremtette meg, ahol a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karként, új szervezeti formában biztosítja a Tiszántúl régióban a felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzést.

A növényvédelem diszciplináinak oktatása

A kezdetektől (1868) az 1876-77. tanévig a "Gazdasági állattan", "Természettan" illetve a "Botanika" tantárgyak kereteiben került sor a növényvédelmi ismeretek átadására. Az 1906-1907. tanévben megalakult a Természetrajzi Tanszék, amelynek keretében a "Növénykórtan" és a "Gazdasági állattan" című tantárgyakat oktatták. 1911-ben nevezték ki Rapaics Raymundot a növénytan tanárává. Ő oktatta a "Növénykórtan" és a "Gazdasági állattan" című tantárgyakat is a "Növénytan" mellett. A kor kiváló botanikusának, Rapaics Raymundnak (1948-ban: az MTA tagja) 1920-ban történő nyugdíjazása után lépett az örökébe Gulyás Antal, akit 1921. áprilisában tanszékvezető rendes tanárnak nevezte ki a Földművelésügyi Miniszter a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára, s a Növénytan, Gazdasági állattan, Növénykórtan oktatásával bízta meg.

1939-ben Gulyás Antalt nevezték ki az Akadémia igazgatójává, ekkor Uzonyi Ferencet hívta meg a Növénykórtani Tanszék vezető-oktatói teendőinek ellátására.

1941-ben itt kapott tanársegédi megbízást Ubrizsy Gábor, a későbbi botanikus, fitopatológus, a magyarországi növénykórtan meghatározó személyisége (1965-ben: az MTA tagja).

1946-ban Dohy (Göllner) Jánost nevezték ki a Növénykórtani Tanszék vezetőjévé, egyetemi nyilvános rendkívüli tanárként. Az 1956-os Magyar Forradalom után meghurcolták, rehabililtálására 1990-ben került sor. Róla, munkásságáról az 1. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum ülésén tisztelettel emlékeztünk meg 1996. augusztusában.

A növényvédelem oktatása 1953-ban a Növény- és Állattani Tanszék szervezeti keretei között folyt. Siroki Zoltán, széles látókörű biológus a növénytant (ennek részeként a növénykórtant), míg az állattant (benne a növények állatti kártevőit) Koppányi Tibor oktatta.

Az 1956-57. tanévben a 4 éves képzési idő tette lehetővé a Növénykórtan (Siroki Zoltán, Halász Tibor, valamint a Növények állatti kártevői (Koppányi Tibor, Ambrusz Pál) tárgyak önálló oktatását.

1964. őszén Debrecenben önálló Növényvédelmi Tanszék jött létre, vezetője – 1970-ig Koppányi Tibor volt. A kemizálás terjedésével fokozódott a peszticid-felhasználásból eredő veszélyesség, aminek következtében 1960-ban Gödöllőn, majd 1968-tól Debrecenben is 2 éves posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki képzés kezdődött. A DATE Mezőgazdaságtudományi Egyetemi Karának Növényvédelmi Tanszékére 1970-ben került Szepessy István egyetemi tanár, aki átvette a Növénykórtan előadásainak megtartását, majd 1971-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a Tanszék munkáját. Vele oktatott, majd követte őt Tóth Oszkár – 1992. évi nyugdíjazásáig – a Növénykórtan tárgy katedráján. 1988-tól 2000. júniusáig Szarukán István zoológus professzor, majd 2000. júliusától Kövics György mikológus irányításával nemzetközi elismertségű oktató-kutató kollektíva végzi azt a szakmai munkát, amelynek nyomán erősödő ökológiai és környezetbarát szemléletű (biológiai, integrált és bioorganikus növényvédelem) oktatás és kutatás válik meghatározóvá. 2010. január 1-től a tanszék Növényvédelmi Intézetté alakult. Az Intézet a legmagasabb szintű növényvédelmi képzések felelőse: 2 éves, nappali növényorvos MSc; 2 éves posztgraduális növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzés, növényvédelmi PhD képzés, mindezek magyar és angol nyelvű képzésekben akkreditáltan.


A Növényvédelmi Intézet jelenlegi oktatói:

Kövics György egyetemi docens, tanszékvezető (növénykórtan, fitobakteriológia, virológia, mikológia)
Bozsik András egyetemi docens (növényvédelmi állattan, biológiai növényvédelem)
Dávid István egyetemi adjunktus (gyombiológia, gyomszabályozás)-2014 januártól meghívott oktató
Nagy Antal egyetemi adjunktus (növényvédelmi állattan)
Radócz László egyetemi docens (integrált növényvédelem)
Tarcali Gábor tudományos főmunkatárs (integrált növényvédelem, növényvédelmi állattan)
Szarukán István professor emeritus (növényvédelmi állattan)

 

 

Felhasználónév / jelszó:
**
Keresendő kifejezés:
  


«2019. november»
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ¤ Növényvédelmi Intézet
Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. ¤ 4015 Debrecen, Pf. 10. ¤ Telefon: (+36 52)-508-378 ¤ Fax: (+36 52) / 508-378
Email: