2019. szeptember 17., kedd

Az Intézet bemutatása

1856. december 1-én a Debrecen várost vezető községtanácsi ülésen fogalmazódott meg az első javaslat a mezőgazdasági felsőfokú képzés érdekében a debreceni tanintézet megszervezéséről. Az iskola elnevezése kerületi gazdászati intézet lett volna, s ennek érdekében egy földműves iskolát is működtetni kívántak. A nagylelkű felajánlások ellenére a megvalósítás éveket váratott magára. Végül a földműves iskolát 1867 júliusában, a mezőgazdasági főiskolát 1868 októberében nyitották meg, Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet néven (1868–1906). Ettől az időszaktól a földműveléstan az oktatott tanok között szerepelt.

1950-es évektől kezdődően a Földműveléstan oktatása a Növénytermesztéstani Tanszékhez tartozott. Az oktatók önálló tanszéki csoportot alkottak. Ennek vezetője a kezdetekben Dezső György, majd Dezső János, később Nagy János.

A debreceni agrárfelsőoktatási intézmény 1962-ben egyetemi szintű Agrártudományi Főiskolaként, – majd miután 1970. szeptember 1-jén egyetemi rangot kapott – Debreceni Agrártudományi Egyetemként folytatta tevékenységét. 1978-ban megalakult a Növénytermesztési és Ökológiai Intézet, melynek első vezetője Bocz Ernő volt. A nyolcvanas-kilencvenes években a földműveléstani csoportot Dezső János, Nagy János, meghívott előadóként pedig Nyiri László és Huzsvai László alkotta.

Az 1998-as év abból a szempontból jelentős, hogy ekkor alakult meg az MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport, amely munkásságának köszönhetően jelenleg a Tiszántúlon meghatározó jelentőséggel bír. A Területfejlesztési Kutatócsoport együttműködése példa értékű az MTA Regionális Kutató Központjával és annak debreceni osztályával. Közös kutatásaik eredményeként az Észak-alföldi régió területfejlesztési központjává váltak. A kutatócsoport előhírnökét jelentette az önálló tanszék létrejöttének.

Az egyetemi integráció keretében tervezési, gazdálkodási egységként 2000-ben megalakult a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma, és ekkor nyílt lehetőség a Pepó Péter professzor által vezetett Növénytermesztéstani Tanszékkel való szoros együttműködés mellett az önálló Földműveléstani Tanszék megalapítására, melynek szervezésével egyetemi tanárként Nagy Jánost bízták meg. A tanszék három önálló szakterület köré szerveződött, melyek mind a mai napig megmaradtak. Az első: a hagyományos földművelés, ezen belül is kiemelt területként szerepel a talajművelés és talajvédelem, a második: a kvantitatív agroökológia és ennek modellezése. A harmadik a területfejlesztés, sikeresen együttműködve az MTA Regionális Kutatások Központja debreceni osztályával, amelynek vezetője Baranyi Béla tudományos tanácsadó.

2000-től az oktatási reform keretében a tanszék a kor megváltozott igényeinek megfelelően új tantárgyakat indított. Az országban egyedülálló módon került bevezetésre a növény-talaj-atmoszféra számítógépes modellezés, oktatásának a tanszéken található korszerű számítógépes labor ad otthont. E témakörben először egyetemi jegyzet (Agroökológiai modellek, 2004), majd egy évvel később tankönyv (Az agroökológiai modellezés technikája, 2005) jelent meg. A hallgatói létszám növekedése miatt a hagyományos vizsgáztatási rendszer mellett bevezetésre került az elektronikus vizsgáztató rendszert is. Az új képzési rendszerben továbbra is folytatódik a klasszikus Földműveléstan oktatása, melyhez több tantárgy is kapcsolódik, így például a Földhasználat, területi tervezés; Földhasználat és tájgazdálkodás; Alternatív talajhasználat; Természetvédelmi földhasználat; Növény és környezet; Kísérletek tervezése és értékelése; Mezőgazdasági döntéstámogató rendszerek; Terület- és vidékfejlesztés.

A Terület- és településfejlesztési szakirányú továbbképzési szak az egyik legnépszerűbb másoddiplomás képzés a Debreceni Egyetemen. A képzésben a tanszék oktató gárdája a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) legkiválóbb munkatársaival vesz részt.

Az oktatási színvonal emelése érdekében hatékony együttműködést alakítottunk ki az MTA Mezőgazdasági, illetve Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetével, az angliai Rothamstedi Kutatóintézettel és a Readingi Egyetemmel, valamint a belga Gent Egyetemmel. A tanszék kiemelten foglalkozik a tudományos diákköri és a diplomadolgozatot készítő hallgatók munkájának irányításával. Az utóbbi 30 évben több, mint 70 egyetemi hallgató készítette diplomamunkáját a tanszéken, közülük tizenegyen kiemelt eredményt értek el országos tudományos konferenciákon. A tanszék oktatói, kutatói számos külföldi egyetemen és kutatóintézetben tartottak előadást.

Megalakult 1999-ben az Interdiszciplináris Agrár- és Természettudományok doktori iskola (2008-tól Kerpely Kálnám Doktori Iskola nevet viseli), melyben a tanszék több oktatója és kutatója törzstagként tevékenykedik. A Doktori Iskolában Földhasználat–Területfejlesztés, Agrárműszaki, Környezetgazdálkodás, Kertészet, valamint Kertészeti Biotechnológia doktori programok működnek. A Doktori Iskola több tudományág és kutatási terület – földművelés, földtudomány, növénytermesztés, növényvédelem, talajhasználat, talajvédelem, talajjavítás, agrometeorológia, agrár-műszaki és a területfejlesztés – bevonásával, integrálásával kutatja a fenntartható mezőgazdálkodás leghatékonyabb módjait, módszereit és fejlesztési lehetőségeit.

Az állandó, stabil irányvonal mellett a tanszék kutatási területei folyamatosan alkalmazkodnak az adott kor kihívásaihoz. Ilyen kutatási területként jelölhető meg az új talajművelési eljárások és eszközök vizsgálata, a gyakorlati termesztésben történő kipróbálása és tudományos igényességű elemzése. Figyelemreméltóak a vetésváltások összehasonlítását célzó kísérleteik. A tápanyagmérleg-számítási kutatások alkalmasak mind makro-, mind mikrogazdasági szintű összefüggések feltárására.

A kutatómunka egyik fontos alapját a tanszék vezetése alatt álló, Európában is egyedül álló szántóföldi többtényezős kísérlet adja. A szántóföldi kutatómunka során szoros az együttműködés a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kft.-vel, az MTA Talajtani és Agrokémiai és a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetével.

A tanszék harminc éve folyamatosan végez kutatásokat a KITE zRt. megbízásából. Az így született kutatási eredményeket a vállalat szaktanácsadói hálózatán keresztül a gyakorlatban ismerik, közel 300 ezer hektáron hasznosítják.

A hazai intézeteken túlmenően számos külföldi kutatóintézettel és egyetemmel is kitűnő az együttműködés. Hollandiai, lengyel, nagy-britanniai, belgiumi, svéd és amerikai kapcsolatok az oktatásban és kutatásban egyaránt gyümölcsözőek. A kutatás és oktatás egyre több tudományterület szoros együttműködését igényli. A változás nem állt meg, további integráció eredményeként 2007. január 1-jén megalakult a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet.

Felhasználónév / jelszó:
**
Keresendő kifejezés:
  


«2019. szeptember»
HKSzeCsPSzoV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma ¤ Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet ¤ Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. ¤ 4015 Debrecen, Pf. 10.
Telefon: (+36 52)-508-310 ¤ Fax: (+36 52) / 508-460 ¤ Email: