2019. augusztus 17., szombat

A Westsik-féle vetésforgó tartamkísérlet


"A kutatómunka csakis akkor szolgálja és fejleszti a tudományt, ha eredményeit át tudja ültetni a gyakorlatba."

Westsik Vilmos


A vetésforgó kísérletet 1929-ben állította be Westsik Vilmos. A kísérlet a savanyú homoktalaj tápanyag-szolgáltató képességének javításával foglalkozik.

A kísérlet vetésforgó-rendszerűen lett kialakítva. A kísérletben 15 vetésforgó található, melyek közül tizennégy három éves, és egy van, mely négy éves. Vetésforgókban a termesztett növények különböző képen hatnak a talaj szerkezetére, víz- és tápanyag-gazdálkodására, így az egyes növények hátrányos hatásait más növények előnyös hatásaival kompenzálni lehet. El lehet kerülni a talaj tápanyagainak és vízkészletének egyoldalú felhasználását. Könnyebben és olcsóbban megoldható az állati kártevők, kórokozók és gyomok elleni védekezés.


A Westsik-féle vetésforgó kísérlet (légi felvétel)


A vetésforgók mindegyikében megtalálható a rozs és a burgonya növény. E két növényen kívül több vetésforgóban vannak pillangós virágú növények is. A bükköny zabbal vetve takarmánykeveréknek és a csillagfürt került elhelyezésre. A csillagfürt vetése történik magtermesztés céljából, zöldtakarmánynak vagy zöldtrágyának.



A kísérlet a burgonya virágzásakor


A kísérleti terület talaja alacsony humusztartalmú, savanyú, laza homoktalaj. Homoktalajon eredményes gazdálkodást akkor lehet folytatni, ha növeljük a talaj termékenységét.

Westsik Vilmos a homoktalajok termékenységének javításához meghatározónak tartotta a talaj szerves anyag tartalmának növelését, ezért a vetésforgókban különféle szervestrágyázási módokat alkalmazott. Megtalálható a fővetésű és másodvetésű zöldtrágyázás, az istállótrágyázás és többféle szalmatrágyázási eljárás.


A vetésforgók leírása

I. Homokjavítás parlagoltatással
1. szakasz: Parlag (gyomnövények virágzás előtt alászántva)
2. szakasz: Rozs (műtrágyázás nélkül)
3. szakasz: Burgonya (műtrágyázás nélkül)

II. Homokjavítás fővetésű csillagfürt zöldtrágyával
1. szakasz: Csillagfürt (zöldtrágya P, K műtrágyázással)
2. szakasz: Rozs (P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Burgonya (N műtrágyázással)

III. Homokjavítás fővetésű csillagfürt gyökértrágyázással
1. szakasz: Csillagfürt (P, K műtrágyázással)
2. szakasz: Rozs (P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Burgonya (N műtrágyázással)

IV. Homokjavítás szalmatrágyával
1. szakasz: Rozs (előtte szalmatrágya, N, P, K műtrágyázással)
2. szakasz: Burgonya (N, P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Rozs (műtrágyázás nélkül)

V. Homokjavítás erjesztett szalmatrágyával
1. szakasz: Rozs (előtte N műtrágyával erjesztett szalmatrágya, N, P, K műtrágyázással)
2. szakasz: Burgonya (N, P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Rozs (műtrágyázás nélkül)

VI. Homokjavítás vízzel erjesztett szalmatrágyával
1. szakasz: Rozs (előtte vízzel erjesztett szalmatrágya, N, P, K műtrágyázással)
2. szakasz: Burgonya (N, P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Rozs (műtrágyázás nélkül)

VII. Homokjavítás vízzel erjesztett szalmatrágyával, műtrágyázás nélkül
1. szakasz: Rozs (előtte vízzel erjesztett szalmatrágya, műtrágyázás nélkül)
2. szakasz: Burgonya (műtrágyázás nélkül)
3. szakasz: Rozs (műtrágyázás nélkül)

VIII. Homokjavítás csillagfürt gyökér- és zöldtrágyázással
1. szakasz: Csillagfürt (P, K műtrágyázással)
2. szakasz: Rozs (N, P, K műtrágyázással, utána másodvetésű csillagfürt zöldtrágyának)
3. szakasz: Burgonya (P, K műtrágyázással)
4. szakasz: Rozs (N műtrágyázással)

IX. Homokjavítás pillangós szálastakarmány termesztéssel
1. szakasz: Édes csillagfürt szálastakarmánynak (P, K műtrágyázással)
2. szakasz: Rozs (N, P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Burgonya (N műtrágyázással)

X. Homokjavítás istállótrágyázással
1. szakasz: Zabosbükköny (istállótrágyázással, műtrágya nélkül)
2. szakasz: Rozs (műtrágyázás nélkül)
3. szakasz: Burgonya (műtrágyázás nélkül)

XI. Homokjavítás istállótrágyázással és műtrágyázással
1. szakasz: Zabosbükköny (istállótrágyázással és P, K műtrágyázással)
2. szakasz: Rozs (P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Burgonya (N műtrágyázással)

XII. Homokjavítás őszi takarmánytermesztéssel
1. szakasz: Rozs zöldtakarmánynak (P, K műtrágyázással, utána csillagfürt zöldtrágya)
2. szakasz: Rozs (P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Burgonya (N műtrágyázással)

XIII. Homokjavítás másodvetésű csillagfürt zöldtrágyázással
1. szakasz: Rozs (N, P, K műtrágyázással, utána másodvetésű csillagfürt zöldtrágya tavaszi leszántással)
2. szakasz: Burgonya (N, P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Rozs (N, P, K műtrágyázással)

XIV. Homokjavítás másodvetésű csillagfürt zöldtrágyázással
1. szakasz: Rozs (N, P, K műtrágyázással, utána másodvetésű csillagfürt zöldtrágya őszi leszántással)
2. szakasz: Burgonya (N, P, K műtrágyázással)
3. szakasz: Rozs (N, P, K műtrágyázással)

XV. Homokjavítás másodvetésű csillagfürt zöldtrágyázással
1. szakasz: Rozs (műtrágyázás nélkül, utána másodvetésű csillagfürt zöldtrágya tavaszi leszántással)
2. szakasz: Burgonya (műtrágyázás nélkül)
3. szakasz: Rozs (műtrágyázás nélkül)

A Westsik vetésforgó kísérletben a parlagoltatás kontrollnak tekinthető, ugyanis sem szerves, sem műtrágyázásban nem részesül. Az első évben a területet parlagon hagyjuk. A gyomnövényeket a virágzás előtt a talajba dolgozzuk. A parlag szakaszt követően rozs, majd burgonya termesztése folyik.

A II. és III. jelű vetésforgók modellezik a fővetésű csillagfürt zöld- és gyökértrágyás kezeléseket, ahol a szerves anyag utánpótlás a hároméves vetésforgó első évében fővetésű csillagfürt termesztésével történik. A II. sz. vetésforgóban a csillagfürtöt zöldhüvelyes állapotban szántjuk le. A III. sz. vetésforgóban betakarítjuk a csillagfürt magtermését. Ez a vetésforgó gyökértrágyás vetésforgónak lett elnevezve, mert a csillagfürt kedvező szén/nitrogén arányú, könnyen lebomló gyökérmaradványt hagy hátra, melynek hatása hasonló, mint egy kisebb adagú istállótrágyának. A második évben rozs kerül, a harmadik évben burgonyát ültetünk.

Ezután következnek a szalmatrágyás kezelések, ahol a szerves anyagutánpótlás alapanyaga a rozsszalma. A szalmatrágyát az első évben a rozs vetése előtt juttatjuk ki. A második évben burgonya következik, majd ismét rozs, de ez nem kap szalmatrágyát. A vetésforgók között a különbség a szalmakijuttatás módjában van. A IV. sz. vetésforgó trágyázása nyers szalmával (3,5 t/ha) történik. Az V. sz. vetésforgóban nitrogén műtrágyával erjesztett szalmatrágyát (11,3 t/ha), a VI. és VII. sz. vetésforgóban műtrágya nélkül, vízzel erjesztett szalmatrágyát (26,1 t/ha) juttatunk ki. A IV., V. és VI. sz. vetésforgó a szalmatrágyán kívül kap műtrágyát is, a VII. sz. vetésforgó a vízzel erjesztett szalmatrágyán kívül más tápanyagot nem kap.

A VIII. sz. az egyetlen négyszakaszos vetésforgó. Az első évben fővetésben van csillagfürt magnak, ezután rozs kerül. A rozs betakarítása után csillagfürtöt vetünk zöldtrágyának, vagyis ebben a vetésforgóban kétszer található meg a csillagfürt. A harmadik évben burgonyát ültetünk és a negyedik évben rozsot vetünk.

A IX. sz. vetésforgóban csillagfürt zöldtakarmány-termesztés folyik. A csillagfürtöt virágzástól kaszálhatjuk takarmányozás céljára. Ezután rozs, majd burgonya kerül.

A X. és a XI. sz. vetésforgóban az istállótrágyázás hatását tanulmányozhatjuk. Itt három évente 26,1 t/ha istállótrágyát juttatunk ki. A két kezelés között a különbség az, hogy az utóbbi műtrágya kiegészítésben is részesül. A második évben rozs vetésére kerül sor, majd burgonya következik.

A XII. sz. vetésforgó az őszi vetésű takarmánynövény termesztést modellezi. Az első évben rozs található, melyet május elejéig lehet kaszálni takarmányozás céljából. Ezt követően csillagfürt kerül elvetésre zöldtrágyának. A csillagfürtöt május 5-ig célszerű elvetni. Ebben a vetésforgóban a csillagfürt korábban van vetve, mint a többi másodvetésű zöldtrágyás vetésforgóban. A második évben rozs kerül elvetésre magtermesztés céljából, a harmadik évben burgonyát ültetünk.

A XIII., XIV. és XV. jelzésű vetésforgók a másodvetésű csillagfürt zöldtrágya hatásának tanulmányozására lettek beállítva. Közöttük a különbség a zöldtrágya leszántás idejében, illetve a műtrágyázásban van. A XIII. vetésforgóban a másodvetésű csillagfürt leszántása tavasszal történik, mely a defláció elleni védelmet szolgálja. A csillagfürt szármaradványai biztosítják a talaj takarását, aminek következtében csökken a szélerózió. A szármaradványok továbbá segítik a téli csapadék talajba szivárgását is. A XIV. jelzésű vetésforgóban a másodvetésű csillagfürt leszántása ősszel valósul meg. A XV. sz. vetésforgó műtrágyázásban nem részesül. Mindhárom vetésforgóban második évben burgonya van ültetve, a harmadik évben rozs található, zöldtrágya nélkül.

A Westsik-féle vetésforgók közül négyben egyik szakaszban sem juttatunk ki semmilyen műtrágyát (1. táblázat). A műtrágyázott vetésforgók mindegyike a 3 illetve 4 (VIII.sz.) év alatt összesen 94 kg/ha/3év P2O5 és 84 kg/ha/3év K2O hatóanyag műtrágyát kap. A nitrogén műtrágya dózisokban különbségek vannak a vetésforgók között. Kevesebbet kap a II., III., XI. és XII. sz. vetésforgó kísérlet, ezek 43 kg/ha/3év hatóanyag N-t kapnak. Több nitrogént juttatunk ki a VIII., IX., XIII. és XIV. sz. vetésforgóra: 86 kg/ha/3 ill. 4 év. A vetésforgók közül a legnagyobb mennyiségű nitrogént kapják a szalmatrágyás vetésforgók, ezek a IV., V. és VI. sz. vetésforgók, melyek 108 kg/ha/3év hatóanyag N műtrágyázásban részesülnek.


1. táblázat: A Westsik-féle vetésforgó kísérlet műtrágya adagjai (kg/ha hatóanyag)

 A vetésforgó jele   1. szakasz  2. szakasz   3. szakasz   4. szakasz
 

 N

P2O5

K2O

N

 P2O5

 K2O

N

 P2O5

 K2O

 N

 P2O5

 K2O

 I

 0

0

0

0

 0

0

0

 0

 0




 II

 0

 63

56 

 31

28 

 43

 0 

 0




 III

 0

 63

 56

 0

 31

 28

 43

 0

 0




 IV

 65

 47

 56

 43

 47

 28

 0

 0

 0




 V

 65

 47

 56

 43

 47

 28

 0

 0

 0




 VI

 65

 47

 56

 43

 47

 28

 0

 0

 0




 VII

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0




 VIII

 0

 32

 28

 43

 31

 28

 0

 31

 28

 43

0

 IX

 0

 63

 56

 43

 31

 28

 43

 0

 0




 X

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0




 XI

 0

 63

 56

 0

 31

 28

 43

 0

 0




 XII

 0

 63

 56

 0

 31

 28

 43

 0

 0




 XIII

 43

 32

 28

 17

 31

 28

 26

 31

 28




 XIV

 43

 32

 28

 17

 31

 28

 26

 31

 28




 XV

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0

 0




A tartamkísérlet adatai alapján lehetőség van tanulmányozni a különböző szervestrágyázási módok hatásait a rozs és a burgonya termésére. Összehasonlíthatjuk a műtrágya nélküli és a műtrágyás kezelések hosszú távú hatásait.

A tartamkísérletben alkalmazott trágyázási módokkal, növényi sorrenddel, termesztéstechnológiával nemcsak fenn lehet tartani a talaj termékenységét kilenc évtizeden keresztül, hanem jelentős mértékben lehet fokozni is.




[ English ]

Felhasználónév / jelszó:
**
Keresendő kifejezés:
  


«2019. augusztus»
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Debreceni Egyetem ¤ Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság ¤ Nyíregyházi Kutatóintézet
Cím: 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos utca 4-6. ¤ Telefonszám: +36 (42) 594-300 ¤ Telefax: +36 (42) 430-009
E-mail: