2019. október 22., kedd

Növénybiotechnológiai kutatások

A kutatóintézet növénybiotechnológiai laboratóriumát 1988-ban hozták létre azzal a céllal, hogy az intézet burgonyanemesítési és fajtafenntartási feladatait segítse. Kezdetben fő tevékenységei a vírusmentes burgonya in vitro szaporítóanyag előállítása, valamint az ehhez kapcsolódó technológiafejlesztések voltak.


In vitro burgonya szaporítóanyag előállítása a laboratóriumban

Jelenleg a laboratóriumban elsősorban olyan in vitro kutatások folynak, melyek a régióban stratégiai jelentőséggel bíró fás- és lágyszárú kertészeti, szántóföldi és erdészeti növényfajok nemesítésének és szaporítóanyag előállításának hatékonyságát növelik.

 

1. Lágy- és fásszárú kertészeti és erdészeti növények mikroszaporítási, regenerálási és akklimatizációs kísérletei

A régióban kiemelt jelentőséggel bíró növényfajok mikroszaporításával, mikrooltásával és a járulékos hajtásregenerációval kapcsolatos kutatások szántóföldi, kertészeti és erdészeti fajok esetén.


Alma in vitro szaporítása


Akác mikroszaporítása


Dió in vitro hajtássokszorozási kísérlet


2. Növénynemesítést támogató módszerek kidolgozása és adaptálása

A klimatikus viszonyok változása új abiotikus és biotikus stresszfaktorok megjelenését idézte elő, melyek a növénynemesítést új kihívások elé állították. Kutatómunkánk során kidolgozzuk azokat az in vitro módszereket, melyek segítségével lehetővé válik a nemesítési alapanyagok stressztűrésének gyors és hatékony értékelése rövid idő alatt, nagymennyiségű, azonos fiziológiai állapotú növényanyagon kontrollált feltételek között.

Az abiotikus stressztűrési kísérleteinkben főleg a növényfajták szárazságtűrését vizsgáltuk.


Ozmotikus stressztűrés laboratóriumi tesztelése borsó növénynél

A biotikus stressztűréssel foglalkozó kísérleteinkben gazdaságilag jelentős betegségekkel foglalkozunk, mint a burgonya fekete szártőrothadása és a gumó nedves rothadása (Erwinia fajok), burgonya baktériumos varasodása (Streptomyces fajok), illetve a napraforgó peronoszpóra (Plasmopara halstedii).


Biotikus stressztűrés in vitro értékelése (a-e: burgonya, f-g:napraforgó) 


Fagopyrum fajok  interspecifikus hibridizációjából származó F1 embriók felnevelése in vitro.


Fagopyrum esculentum x Fagopyrum homotropicum interspecifikus keresztezésből származó kipreparált embrió tenyésztése táptalajon (a-b), akklimatizált F1 hibridek (c)

 

3. In vitro génbank

Az in vitro génbank létrehozása a laboratórium alapításával egyidőben megkezdődött. Az 1990-es években kialakítottuk a burgonya vírusmentesítésének és vírusdiagnosztizálásának feltételeit, illetve vírusmentes törzstenyészeteket hoztunk létre számos burgonya klónból (fajta, nemesítési vonal).

Jelenleg több, mint 60 magyar, régi magyar, német, holland és amerikai burgonya fajta in vitro megőrzése folyik a laboratóriumban. A 2000-es évektől a génbanki tevékenységet bővítettük; jelenleg számos alma alany és nemes fajta, körte, szilva, cseresznye, szamóca, madárberkenye, akác és dió klón in vitro megőrzését is végezzük.


Génforrás megőrzése in vitro hajtástenyészet formájában burgonyánál (a); vírusdiagnosztizálás (b-c)



[ English ]

Felhasználónév / jelszó:
**
Keresendő kifejezés:
  


«2019. október»
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Debreceni Egyetem ¤ Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság ¤ Nyíregyházi Kutatóintézet
Cím: 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos utca 4-6. ¤ Telefonszám: +36 (42) 594-300 ¤ Telefax: +36 (42) 430-009
E-mail: