A Debreceni Mezőgazdasági Kamara javaslatára Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.

A Homokkísérleti Gazdaságot 1948-ban államosították, majd 1955-ben a kutatások koncentrálása érdekében a központ különálló kisvárdai, gyulatanyai, nyíregyházi, nagykállói és újfehértói kutatóhelyek összevonásával megalakították a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet, amely feladatát mint tájintézet látta el. Tevékenységi körébe tartozott a homoktalajokon termeszthető szántóföldi növények, a rozs, burgonya, lucerna, csillagfürt, napraforgó nemesítése, fajtafenntartása, vetőmagszaporítása és ezen keresztül a növények agrotechnikájának kidolgozása. Feladata volt továbbá a gyümölcsnemesítési és gyümölcstermesztési kísérletek beállítása, dohánytermesztési és dohányszárítási technológiák kidolgozása, a szerveződő nagyüzemi gazdaságok üzemviteli problémáinak elemzése, a növénytermesztés és állattenyésztés egyes munkafolyamatainak gépesítése a tájkörzetben.

Nyíregyházán az egykori Homokkísérleti Gazdaság területén 1961-65 között felépült az intézet központja. Az intézetnek akkor több mint 500 dolgozója és 757 hektár kísérleti területe volt. Az intézetet 1969-ben átszervezték, és létrehozták a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetet. Az átszervezés során az intézet feladata lecsökkent, részfeladat megoldó jelleget öltött, és az agrotechnikai kutatásokon túl a burgonya és napraforgó nemesítésére, termesztéstechnológiájának fejlesztésére korlátozódott. 1975-ben az intézetet a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat vette át, annak Kutató Intézeteként tevékenykedett. Az átszervezést követően feladatát ismét újrafogalmazták, tevékenységében fontos szerepet kapott a biológiai alapok biztosítása, a hüvelyes növények nemesítése.

A Földművelésügyi Miniszter 30.063/1/1992. számú határozatával a Nyíregyházi Kutató Intézetet a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez integrálta, és megbízta a homoktalajok komplex hasznosításának kutatásával, a tájkörzet kedvezőtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthető növényfajták nemesítésével.

A Debreceni Egyetem megalakulása után mint a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Intézet továbbra is a tájkörzetben a mezőgazdaság és kutatás-fejlesztése érdekében tevékenykedik.

Ma a Kutató Intézet összesen 623 ha földterületen és három telephelyen működik: Nyíregyházán, Kisvárdán és Nagykállóban. Feladata a tájkörzet kedvezőtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthető növényfajták nemesítése, termesztéstechnológiájuk kidolgozása, a homoktalajok komplex hasznosításának kutatása.

Kiemelt kutatási területek:

• Tájba illő növényfajok nemesítése, biológiai alapok biztosítása, növénybiotechnológiai kutatások.
• Speciális, fajtákra adaptált termesztéstechnológia kidolgozása, Westsik-féle tartamkísérlet fenntartása, környezetkímélő technológiák, ökológiai gazdálkodás kutatása.

Kutatási programjaink az alábbiak:

 I. Biológiai alapok (Kertészeti, szántóföldi, gyep, fás- és lágyszárú növények).
 I/1. Az Észak-alföldi régió ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó fajták előállítása.
 I/2. Ökológiai gazdálkodás keretében termeszthető fajták előállítása.
 I/3. Funkcionális élelmiszer alapanyagként szolgáló fajták előállítása.
 I/4. Biotechnológia.
 III. Megújuló energiák.
 III/1. Megújuló energiák, mezőgazdasági alapanyagai.
 IV. Környezetgazdálkodás.
 IV/1. Tájgazdálkodás.
 IV/2. Ökológiai gazdálkodás.
 IV/3. Területfejlesztés, talajhasználat, regionális politika.
 VI. Tartamkísérlet fenntartása és eredményeinek hasznosítása.

Kutatás-fejlesztési tevékenységünk ellátását hazai és kiterjedt nemzetközi kapcsolataink segítik.
A Kutató Intézet tevékenyen részt vállal a termelők továbbképzésében bemutatók szervezésével és szaktanácsadási feladatok ellátásával, részt vesz az egyetemi szakemberképzésben.
A szinte teljesen elfelejtett tájkutatás feltámasztásának egyik kézenfekvő bázisa a Kutató Intézet, ahol nemcsak a tájtermelés egyik vagy másik szegmensével foglalkozunk, hanem rendszerbe foglaljuk a biológiai alapokat, a technikát, technológiát, a piaci munkát, a költségeket, jövedelmet. Tehát ezek szerint a gyakorlatban valósítjuk meg a tájkutatás és tájtermelés komplex feladatát.
A Kutató Intézet  hézagpótló szerepet tölt be a tájkutatás révén a vidékfejlesztés agrárvonatkozásainak igényes megalapozásában és annak a térségi integrációs rendszerbe kapcsolódásában. Egy időben szolgálja a gyakorlati oktatást és szaktanácsadást is.
A Kutató Intézet sajátos innovációs szerepet tölt be azzal, hogy a kutatási eredményeket közvetlenül megismerteti a termelőkkel.