A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara 1927-ben Nyíregyháza város támogatásával létrehozta a Homokkísérleti Gazdaságot, mellyel alapvető cél volt a Nyírség sajátos ökológiai és edafikus viszonyaihoz történő alkalmazkodás. Ebben az időszakban a gazdálkodás, mint életforma meghatározó volt a térségben, ebből adódóan a Homokkísérleti Gazdaság szerepe is kiemelkedő volt.

A ma is meglévő homokjavító vetésforgó kísérletet Westsik Vilmos 1929-ben állította be országosan is elsőként vizsgálva homoktalajon a parlagoltatás, szalma-, istálló- és zöldtrágyázás, valamint a műtrágyázás talajtermékenységre gyakorolt hatását. E tartamkísérlet Európa második legrégibb vetésforgó jellegű kísérlete.

Az intézetben beállított tartamkísérlet 1966-ban csatlakozott az Egységes Országos Műtrágyázási Kísérlethez. Ebben az időszakban a környező gazdaságokkal szoros együttműködés jellemezte az intézetet, ahol a kutatási eredmények gyakorlatba ültetése folyamatosan megtörtént.

1971-ben tudománypolitikai okokból az intézet tevékenységét átszervezték, melynek hangsúlya elsősorban az agrotechnikai kutatások irányába tolódott el, ennek megfelelően az intézet neve Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetre módosult. Ebben az időszakban az agrotechnikai kutatási tevékenységek mellett elsősorban burgonya, csillagfürt, rozs, napraforgó, illetve szöszösbükköny fajok nemesítése történt.

1975-ben minisztertanácsi határozottal a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetet megszüntette és minisztériumi határozottal a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat önelszámoló egységeként működő vállalati kutató intézetté szervezte át. Ezzel az átszervezéssel alakult ki intézetünk jelenlegi struktúrája, a kutatási és vetőmagelőállítási tevékenység ettől az időszaktól kezdve napjainkig Nyíregyháza, Kisvárda, illetve Nagykálló telepeken folyik. A Kutató Központ feladata az alapító határozatban rögzítve a növénytermesztési és kertészeti ágazat körébe tartozó növények nemesítése, fajtafenntartása, szaporítása, valamint a vetőmagtermesztés módszereinek továbbfejlesztésében elért eredmények elterjesztése. Ebben az időszakban az intézet jelentős számú fajta nemesítését és fajtafenntartását végezte több növényfaj esetében. Ezek közül kiemelkedik a burgonya, bab, zöldborsó, rozs, napraforgó, csillagfürt, lóbab, lucerna, szarvaskerep és fénymag nemesítése és fajtafenntartása. Az intézetben működő növénykórtani laboratórium, jelentős mértékben bővült. Ennek későbbi átépítésével korszerű biotechnológiai laboratórium kialakítása történt.

A 2000-es években a Debreceni Egyetem integrálta az Agrártudományi Egyetemet, mely jelenleg is centrumként működik. Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma egységesítette a kutatóintézeteket és tangazdaságokat (KIT), melynek részeként működik a Nyíregyházi Kutató Intézet.

1. Térségre adaptált kertészeti és szántóföldi növények biológiai alapjainak fejlesztése, nemesítése.
2. Az intézetben nemesített növények fajtafenntartása, vetőmagelőállításának biztosítása.
3. Biotikus és abiotikus stressztoleranciára alapozott új fajták nemesítése.
4. Korszerű biotechnológiai módszerek kidolgozása és alkalmazása, nemesítési eljárásokat könnyítő szerepének kihasználása, rezisztencia nemesítésben való részvétele.
5. Alternatív növények nemesítése, termesztéstechnológiájuk kidolgozása és adaptálása különböző ökológiai adottságú területeken.
6. Homoktalajok komplex hasznosításának kutatása, komplex talajerőgazdálkodási alternatívák vizsgálata, adaptálása.
7. Ökogazdálkodási kutatások, különböző ökogazdálkodási rendszerek értékelése.
8. Mezőgazdasági és kommunális melléktermékek hasznosítása.
9. Talajbiológiai vizsgálatok, talaj biotikus összetevőinek vizsgálata.
10. Szaktanácsadási tevékenység, az intézet régióban meghatározó szaktanácsadó szerepének visszaállítása.
11. Oktatás, képzés a Debreceni Egyetem AGTC keretein belül.

Intézetünk hosszú távú és jól működő kapcsolatokat ápol több külföldi kutatóintézettel, akikkel közös kutatási projekteket dolgoztunk ki. Határon átnyúló projektjeink keretein belül hosszú távú együttműködéseket dolgoztunk ki határmenti országok kutató és oktató központjaival.

1. Új fajok térségi termesztésbe vonásának vizsgálata, új adaptív genotípusok létrehozása.
2. Új molekuláris laboratórium felépítése, mellyel a térségben egyedülálló intenzitású biotechnológiai kutatások és versenyképes nemesítés indíthatók meg a jelenleg folyó kutatások mellett.
3. Meglévő fajtáink vetőmagbázisának bővítése, piaci jelenlétünk növelése.
4. Szerves és szervetlen hulladékok, melléktermékek hasznosítása a homoktalajok termékenységének megőrzése, illetve javítása céljából.
   
5. A Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centrumában lévő különböző képzési szintekbe történő bekapcsolódás, mind oktatási, mind továbbképzési feladatokban.

Intézetünk a térségben meghatározó szerepet töltött be. Reményeink szerint, a jelenleg dinamikusan változó körülményekhez való alkalmazkodási képességünk továbbsegít bennünket abban, hogy hosszú távon a magyar mezőgazdaságban és kutatásban az intézet múltjához méltó szerepet tölthessünk be.