A KARCAGI KUTATÓ INTÉZET rövid története
Alapítás éve: 1947
Karcagi Állami Növénynemesítő Telep (1947-1955)
 | A II. világháborút követően a földművelési tárca vezetése egy a
Közép-Tiszavidék kedvezőtlen agroökológiai adottságai között folytatott
mezőgazdálkodási tevékenység probléma-körének kutatásával foglalkozó
kutatóintézet létrehozásáról határozott. A Karcagi Mezőgazdasági
Középiskola épületei, illetve területe egy részének igénybevételével, a
Bödönháti Nemesítő és Kísérleti Telep nemesítési alapanyagára alapozva Dr. Vezekényi Ernő irányítása alatt megalakult a Karcagi Állami
Növénynemesítési Telep. Alapfeladata a térségben jelentősebb szerepet betöltő |
gazdasági növények (takarmányrépa, szegletes lednek, őszi búza,
stb.) nemesítése volt. 1952-ben a kutatók száma már 8 fő, a rendelkezésre álló terület 4000 kh, a nemesítési munkába vont növényfajok száma pedig 15 volt. A kutatási tevékenység kiterjedt az agrotechnikai fejlesztés, illetve a szikjavítás kérdéskörére is.
Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (1955-1970)
1955-ben egy korábbi kormányhatározat végrehajtási utasítása értelmében a Karcagi Állami Növénynemesítő Telep Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet néven tájkutató intézetté alakult Szolnok megyére, illetve Hajdú-Bihar megye bihari területeire kiterjedő hatáskörrel. Feladata a táj növénynemesítése, növénytermesztési, állattenyésztési, illetve üzemszervezési problémáinak kutatása volt.
A Szarvasi Öntözési Kutató Intézettől 1958-ban csatolták a karcagi intézethez a kisújszállási és a kunhegyesi kísérleti telepeket, amelynek eredményeként a kutatási feladatok öntözési kutatásokkal bővültek. Ebben az időszakban alakítottak ki a Kutató Intézet új központi telephelyét. A gazdasági épületeket 1957-ben, a főépületet 1960-ban adták át. A talajművelési kutatások 1955-ben kezdődtek el. Igen nagy hangsúlyt kaptak a szikes, illetve réti talajokkal kapcsolatos talajművelési, öntözési és egyéb agrotechnikai kutatások.
Talajművelési Kutató Intézet (1970-1976)
 | Az 1960-as évek végén a nagyobb kutató intézetekben profiltisztítást
hajtottak végre, aminek eredményeként egy-egy konkrét témakörre
szakosodott, országos jellegű feladatok ellátására is alkalmas
intézetek alakultak ki. Ennek megfelelően a MÉM, mint irányító hatóság a karcagi Kísérleti
Intézet nevét Talajművelési Kutató Intézetre módosította, amelynek
feladatát országos hatáskörrel 1970-től kezdődően a talajművelési
rendszerek és módszerek, valamint a különböző talajok talajjavítási
eljárásainak fejlesztésére irányuló komplex kutatásokban jelölte ki. E mellé társult a bükköny-félék, a szegletes lednek, a szudánifű, a köles és a mohar nemesítése és |
termesztéstechnológiájuk fejlesztése. Ebben az időszakban a Talajművelési Kutató Intézet nevéhez kötődik a „Korszerű talajművelési rendszerek, módszerek, valamint talajjavítási eljárások komplex kutatása” című országos kutatási célprogram kidolgozása, valamint a végrehajtás koordinálása.
DATE Kutató Intézete, Karcag (1976-1999)
A Talajművelési Kutató Intézet a MÉM utasításra 1976 júniusában a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez került DATE Kutató Intézete néven, részben önálló gazdálkodási tevékenységet folytató szervezeti egységként. A Kutató Intézet fontos szerepet játszott a „K-9. Talajtermékenység fokozása alapvetően új irányok kidolgozásával”, „Egyéb takarmánynövények nemesítése és fajtafenntartása”, valamint a „Gyepgazdálkodás fejlesztésének komplex kutatása” című országos szintű kutatási feladatok megvalósításában. A Debreceni Agrártudományi Egyetem, az FM Szakoktatási és Kutatási Főosztálya, valamint az Agrárkutató Intézmények aktív együttműködése tette lehetővé a „G-9. A talajtermékenység fokozását, az elsődleges biomassza termelés gazdaságos növelését megalapozó fontosabb K+F feladatok” című program kidolgozását és megvalósítását az 1980-as években. A program keretében a meliorációs, valamint talajhasználati és talajművelési projektekben résztvevő kutatóhelyek koordinálását a Karcagi Kutató Intézet végezte.
Debreceni Egyetem AMTC Karcagi Kutató Intézet (2000-2009)
 | A felsőfokú oktatás intézményrendszerének átalakítása után a
Kutató Intézet 2000. január 01-én a Debreceni Egyetem szervezeti
rendszerébe integrálódott, bár az integráció eredményeként elvesztette
önálló jogi személy státuszát. Alapító intézménye az Egyetem
Agrártudományi Centrumának. A kutatási feladatok nagyobb részt a
Közép-Tiszavidék mezőgazdasági hasznosításával, illetve a talajaink
védelmével kapcsolatos problémák körére terjed ki. Ennek megfelelően nemesítési, agrotechnikai, talajtermékenységi, talajvédelmi, talaj-hasznosítási, talajművelési, juhászati, gyepgazdálkodási és vidékfejlesztési jellegű témakörök képezik a Kutató Intézet kutatási |
alapfeladatait. A K+F tevékenység köre az utóbbi évtizedben kibővült, aminek eredményeként fontos és perspektivikusnak mondható kutatásokat kezdtünk bioenergetikai, és a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökben is. A Kutató Intézet munkatársai egyre több tématerületen bekapcsolódnak az AGTC karain folyó graduális oktatási tevékenységbe, telephelyei pedig egyre jelentősebb bázisát képezik a BSc képzésben a korábbinál nagyobb jelentőséget kapó gyakorlati oktatásnak. Aktuális logóink letölthetők a linkekre kattintva:
KKI magyar,
KKI angol és az
AGTC logók.
Debreceni Egyetem AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet (2010-
Itt talál meg minket (GoogleMaps)!Bemutatkozás (pps) Kalászos gabonák fajtakatalógusa -2012 (pdf)