2016. szeptember 26., hétfő

A KARCAGI KUTATÓINTÉZET rövid története

Alapítás éve: 1947 Itt talál meg minket (GoogleMaps)!

Karcagi Állami Növénynemesítő Telep (1947-1955)

  A II. világháborút követően a földművelési tárca vezetése egy, a Közép-Tiszavidék kedvezőtlen agroökológiai adottságai között folytatott mezőgazdálkodási tevékenység probléma-körének kutatásával foglalkozó kutatóintézet létrehozásáról határozott. A Karcagi Mezőgazdasági Középiskola épületei, illetve területe egy részének igénybevételével, a Bödönháti Nemesítő és Kísérleti Telep nemesítési alapanyagára alapozva Dr. Vezekényi Ernő irányítása alatt megalakult a Karcagi Állami Növénynemesítési Telep. Alapfeladata a térségben jelentősebb szerepet betöltő gazdasá-
gi növények (takarmányrépa, szegletes lednek, őszi búza stb.) nemesítése volt. 1952-ben a kutatók száma már nyolc fő, a rendelkezésre álló terület 4 000 kh, a nemesítési munkába vont növényfajok száma pedig 15 volt. A kutatási tevékenység kiterjedt az agrotechnikai fejlesztés, illetve a szikjavítás kérdéskörére is.

Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (1955-1970)

 1955-ben egy korábbi kormányhatározat végrehajtási utasítása értelmében a Karcagi Állami Növénynemesítő Telep Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet néven tájkutató intézetté alakult Szolnok megyére, illetve Hajdú-Bihar megye bihari területeire kiterjedő hatáskörrel. Feladata a táj növénynemesítése, növénytermesztési, állattenyésztési, illetve üzemszervezési problémáinak kutatása volt.

 
 
 A Szarvasi Öntözési Kutató Intézettől 1958-ban csatolták a karcagi intézethez a kisújszállási és a kunhegyesi kísérleti telepeket, amelynek eredményeként a kutatási feladatok öntözési kutatásokkal bővültek. Ebben az időszakban alakítottak ki a Kutatóintézet új központi telephelyét. A gazdasági épületeket 1957-ben, a főépületet 1960-ban adták át. A talajművelési kutatások 1955-ben kezdődtek el. Igen nagy hangsúlyt kaptak a szikes, illetve réti talajokkal kapcsolatos talajművelési, öntözési és egyéb agrotechnikai kutatások.

Talajművelési Kutató Intézet (1970-1976)

  Az 1960-as évek végén a nagyobb kutató intézetekben profiltisztítást hajtottak végre, aminek eredményeként egy-egy konkrét témakörre szakosodott, országos jellegű feladatok ellátására is alkalmas intézetek alakultak ki. Ennek megfelelően a MÉM, mint irányító hatóság a karcagi Kísérleti Intézet nevét Talajművelési Kutató Intézetre módosította, amelynek feladatát országos hatáskörrel 1970-től kezdődően a talajművelési rendszerek és módszerek,
 valamint a különböző talajok talajjavítási eljárásainak fejlesztésére irányuló komplex kutatásokban jelölte ki. E mellé társult a bükköny-félék, a szegletes lednek, a szudánifű, a köles és a mohar nemesítése és termesztéstechnológiájuk fejlesztése. Ebben az időszakban a Talajművelési Kutatóintézet nevéhez kötődik a „Korszerű talajművelési rendszerek, módszerek, valamint talajjavítási eljárások komplex kutatása” című országos kutatási célprogram kidolgozása, valamint a végrehajtás koordinálása.

DATE Kutató Intézete, Karcag (1976-1999)

 A Talajművelési Kutató Intézet a MÉM utasításra 1976 júniusában a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez került DATE Kutató Intézet néven, részben önálló gazdálkodási tevékenységet folytató szervezeti egységként. A kutatóintézet fontos szerepet játszott a „K-9. Talajtermékenység fokozása alapvetően új irányok kidolgozásával”, „Egyéb takarmánynövények nemesítése és fajtafenntartása”, valamint a „Gyepgazdálkodás fejlesztésének komplex kutatása” című, országos szintű kutatási feladatok megvalósításában. A Debreceni Agrártudományi Egyetem, az FM Szakoktatási és Kutatási Főosztálya, valamint az Agrárkutató Intézmények aktív együttműködése tette lehetővé a „G-9. A talajtermékenység fokozását, az elsődleges biomassza termelés gazdaságos növelését megalapozó fontosabb K+F feladatok” című program kidolgozását és megvalósítását az 1980-as években. A program keretében a meliorációs, valamint talajhasználati és talajművelési projektekben résztvevő kutatóhelyek koordinálását a Karcagi Kutató Intézet végezte.

Debreceni Egyetem AMTC Karcagi Kutató Intézet (2000-2009)

  A felsőfokú oktatás intézményrendszerének átalakítása után a Kutató Intézet 2000. január elsején a Debreceni Egyetem szervezeti rendszerébe integrálódott, bár az integráció eredményeként elvesztette önálló jogi személy státuszát. Alapító intézménye az Egyetem Agrártudományi Centrumának. A kutatási feladatok nagyobb részt a Közép-Tiszavidék mezőgazdasági hasznosításával, illetve a talajaink védelmével kapcsolatos problémák körére terjed ki.
Ennek megfelelően nemesítési, agrotechnikai, talajtermékenységi, talajvédelmi,  talaj-hasznosítási, talajművelési, juhászati, gyepgazdálkodási és vidékfejlesztési jellegű témakörök képezik a Kutató Intézet kutatási alapfeladatait. A K+F tevékenység köre az utóbbi évtizedben kibővült, aminek eredményeként fontos és perspektivikusnak mondható kutatásokat kezdtünk bioenergetikai, és a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökben is. A Kutató Intézet munkatársai egyre több tématerületen bekapcsolódnak az AGTC karain folyó graduális oktatási tevékenységbe, telephelyei pedig egyre jelentősebb bázisát képezik a BSc képzésben a korábbinál nagyobb jelentőséget kapó gyakorlati oktatásnak. Régi logóink: KKI magyar, KKI angol, AGTC.

DE Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, KIT Karcagi Kutató Intézet (2010-2013)


DE Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézet (2014-2016)

A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 25-26. §-a, valamint a Debreceni Egyetem Szenátusának 10/2013. (XII. 19.) hozott döntése alapján átalakul a Debreceni Egyetem szervezeti felépítése és működése. 2014. január 1-jétől kezdődően hatályát vesztette a korábbi centrumokra, illetve Tudományegyetemi Karokra (TEK) mint tervezési-gazdálkodási egységekre tagozódó szervezeti felépítés, így megszűnt a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (DE AGTC) is; 2014. január elsejétől az agrártudományi szakmai feladatok koordinálására, az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs tevékenységgel, a területi szaktanácsadással, e témakörben az agrár szak- és továbbképzéssel, valamint a gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatok ellátására létrejött a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ (DE ATK). Letölthető új SZMSZ.

Logóink: KKI magyarKKI angol, DE ATK.

DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (2016- )

A Debreceni Egyetem Szenátusa 7/2016. (III.17.) számú határozatával létrehozta a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) elnevezésű szervezeti egységet, amely 2016. június 01. napjától kezdte meg a működését. Fenti határozat értelmében az Agrártudományi Központ 2016. május 31. napjával megszűnt.

Aktuális logóink: AKIT KKI magyar, AKIT KKI angol, DE AKIT.

Itt talál meg minket (GoogleMaps)!
Bemutatkozás (pps) 

Kalászos gabonák fajtakatalógusa -2012 (pdf) 
Magyar Növénynemesítők Egyesülete


Korábbi igazgatóink:

Dr. Vezekényi Ernő (1947-1960)
A Karcagi Állami Növénynemesítő Telep munkájának elindítója, takarmány-répa, szegletes lednek, őszi búza, valamint pázsitfű fajok nemesítője. Kutatásokat végzett a szikes gyepek javítása, a szikes és réti talajok művelése terén. Több állami kitüntetés birtokosa.

Dr. Sípos Sándor (1960-1963)
Irányítása alatt megerősödtek az intézet talajművelési tárgyú kutatásai. Nevéhez kötődik a nehéz fizikai féleségű talajok művelésének kutatását célzó kísérletek megszervezése, illetve országos szinten történő koordinálása. A „Talajtermékenység” című tudományos folyóirat szerkesztője.

Dr. Kurucz Gyula (1963-1980)
Az MTA doktora, a DE AGTC AVK Professor Emeritusa. (szakmai CV) Irányítása alatt megszilárdult a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatási profilja, amelyben nagy hangsúlyt kaptak a talajtermékenységi, illetve meliorációs tematikájú kutatások. Országos szinten is jelentős ökonómiai vizsgálatokat folytatott a talajjavítás és melioráció témakörében. A TCP-7, valamint a G-9 K+F programok egyik vezetője. 

Dr. Borsos János (1980-1982)
Az MTA doktora, a DE AGTC AVK Professor Emeritusa (szakmai CV). Fontos kutató-elemző munkát végzett a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásának ökonómiai elemzésében, majd a dohányvertikum gazdasági összefüggéseinek feltárásában. Irányítása alatt a Kutató Intézetben jelentős szerepet kapott az ökonómus szemléletmód, ami hozzásegítette az intézetet a presztízsének elmélyítésében. Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa.

Dr. Nyiri László (1982-1992)
Az MTA doktora, a DE AGTC MTK Professor Emeritusa (szakmai CV). Több országos szintű kutatási program vezetője, a mezőgazdasági tudomány doktora, az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának tagja. Intézeti feladatai mellett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán a földműveléstan című tárgy professzora. A savanyú talajok javításának egyik legismertebb hazai szaktekintélye. Vezetése alatt kristályosodott ki a Kutató Intézet K+F profilja.

Dr. Józsa Árpád (1992-2002)
Jelentős tevékenységet végzett a térség mezőgazdasági nagyüzemei tevékenységének közép- és hosszú távú tervezésében. Felelős tervezőként részt vett a Tisza-tó kialakításához kapcsolódó mezőgazdasági tervezésben, tanulmányok készítésében. Jelentős eredményeket ért el a „Korszerű talajművelési rendszerek, módszerek” című kutatási célprogram keretében a talaj-művelés ökonómiai, üzem- és munkaszervezési kérdéseinek elemzése terén. 1979-1983 között a DATE Kutatásszervezési Osztályának vezetőjeként részt vett az egyetemi kutatások koordinálásában.

Dr. Blaskó Lajos (2002-2012) 
Az MTA doktora, a DE AGTC MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára. A nagy agyagtartalmú, hidromorf talajok javításának és hasznosításának lehetőségeit kutatja. Több cikluson keresztül volt a Kutató Intézet országos kutatási projektjeinek programtitkára, majd tudományos igazgatóhelyettese. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának tagja, 2007. óta az MTA Közgyűlés doktor képviselője. 2000-2004 között a Magyar Talajtani Társaság elnöke. A Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapító tagja. 

Dr. Czirák László (2012-2013)

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett agrármérnöki diplomát és növényvédelmi szakmérnök képesítést. Növényvédelmi szakértőként különböző humángyógyászati készítmények növényfajokra való tesztelését végezte. Az OMMI-ban a szántóföldi teljesítményvizsgálatok osztályvezetője volt, az olajos növények kivételével valamennyi teljesítményvizsgálatra kötelezett növényfaj témavezetőjeként dolgozott. A Debreceni Egyetem címzetes egyetemi docense.



[ English ]

Felhasználónév / jelszó:
**
Keresendő kifejezés:
  


«2016. szeptember»
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet
Cím: H-5300 Karcag, Kisújszállási út 166. ¤ Telefonszám, fax: +36-(59) 500-360; +36-(59) 500-151