2019. július 22., hétfő

Oktatói, dolgozói elégedettség mérések

Dolgozói elégedettség mérése

A Karon dolgozói elégedettség mérésére teljes körűen 2005-2006 év során került sor, amely objektív, elektronikus (Neptun rendszeren keresztül történő) kérdőíves rendszerben került bevezetésre. Eredményeiről az akkreditációs anyag összeállításakor még csak részben van információnk (lásd. később).  Ezen kívül a szakvezetők és az oktatók közötti folyamatos kommunikáció lehetőséget biztosít az esetleges gyors korrekcióra, valamennyi munkatárs számára megnyugtató és kielégítő módon.

Az egyes tanszékek vezetői és munkatársai között szoros, napi együttműködésen alapuló kapcsolat van. A rendkívüli mértékű feladatok, az intenzív tanszéki munkavégzés megköveteli a feladatok megbeszélésének, kiadásának, végrehajtásának, ellenőrzésének és értékelésének egységbe foglalt rendszerként való működtetését. A vezetői – dolgozói iteratív együttműködés egyúttal arra is lehetőséget ad, hogy az egymással szembeni szakmai, emberi és fejlődésbeli elvárások tisztázásra, megerősítésre és pontosításra kerüljenek. A rendszeres minősítések során a dolgozók elégedettségét a vezetők mindig figyelembe veszik. A vezetőkről pedig a vezetési ciklusuk lejártakor mondanak véleményt a szervezeti egység dolgozói.

Oktatói véleményalkotás felmérésének eredménye:

2005 őszén a Neptun rendszerben lehetőség nyílt oktatóink véleményének egyetemi szinten egyeztetett kikérésére. A következőkben bemutatjuk a Karunkra vonatkozó adatokat. A kérdőívet aktív oktatóink 35%-a töltötte ki, így a kapott számszaki adatok reprezentációja megfelelőnek tekinthető. Természetesen messzemenő következtetések és általánosítások a reprezentativitás miatt teljes mértékben nem tehetők meg, de jelzés-érékkel bír a kérdésekre adott válaszok minősítése. Minden egyes kérdést oktató kollégáink az 1-5 értékelő pontskálán minősíthették, ahol is a legjobb az 5-ös (igaz, maximálisan megfelelő), míg a legrosszabb az 1-es (teljesen hamis, egyáltalán nem megfelelő). Minden kérdés után bemutatjuk az átlagot, valamint a kérdéscsoportok átlagát. A főbb kérdéscsoportok az alábbiak voltak:

1. A vezetés megítélése
2. A vezetési stratégia megítélése
3. Az erőforrások értékelése
4. A karon történő folyamatok értékelése (4 kérdéscsoportban)
5. Munkatársi elégedettség mérése
 
1. Kérdéscsoport: a vezetők megítélése
  
1.1  A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli (1-2 év) irányvonalakat fogalmaznak meg az oktatói állomány számára a munkavégzés minőségének fejlesztése érdekében? 
Átlag: 4,1.
1.2 A vezetők példát mutatnak az oktatás specifikus erkölcsi elemeinek és érvényesülésének tekintetében.  
Átlag: 4,0.
1.3  A vezetők meghallgatják mások ötleteit; és segítik azok megvalósulását.
 Átlag: 4,14.
1.4  A vezetők törekednek saját személyes teljesítményük javítására, továbbképzés útján?  
Átlag: 3,95.
1.5 A vezetők arra serkentik a munkatársaikat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, jutalmazzák a teljesítményt javító fejlesztéseket.  Átlag: 3,81.
1.6  A vezetők megtesznek-e mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék.
Átlag: 3,81.
1.7  A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos kompromisszumokra épülő egyezségekre törekszenek?
Átlag: 3,95.
1.8  A vezetés elkövet mindent, hogy hatékony kapcsolatot alakítson ki az oktatókkal és munkatársakkal.
Átlag: 4,0.
 
1.9 Ebben a szervezetben a hatalmi pozícióban lévő emberek nem növelik társadalmi távolságukat a kevesebb hatalommal bírókkal szemben.
Átlag: 3,48.
1.10  A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit.
Átlag: 4,0.
1.11 A vezetők által kialakított szervezeti struktúra és működési rend megfelelően szolgálja-e a jövőbeli irányvonalak megvalósítását?
Átlag: 3,71.
1.12  A vezetők képesek-e hozzáigazítani a külső változásokhoz a kar jövőképét és értékrendjét, illetve képesek-e a korrekciók végrehajtására?
 Átlag: 4,05.
1.13 A vezetők biztosítják a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában. 
Átlag: 3,62.
 
Az első kérdéscsoportban adott minősítések átlagosan jónak ítélhetők meg. Csupán három esetben alacsonyabb a minősítés (1.9, 1.11, 1.13)  ami figyelmeztető jelzés arra vonatkozóan, hogy a hatalmi pozícióban lévő vezetők visszafogottabb magtartást mutassanak  a nem vezető kollégáikkal szemben, másrészt, hogy a jövőbeni irányvonalakhoz jobban igazodó szervezeti struktúra kialakítása indokolt, harmadrészt, pedig az, hogy a kollégák véleménye szerint a hallgatók kevésbé vannak bevonva az oktatási programok kialakításába.
 

2. kérdéscsoport a vezetés stratégiai szempontból történő megítélését mérte. A kérdések a következők voltak:
 
2.1 A vezetők folyamatosan kutatják-e, ismerik-e a jelenlegi, jövőbeli és elérendő elvárásokat (külső, egyetemi, belső)?
Átlag: 4,5.
2.2 A vezetők kialakítják-e és működtetik-e az egyértelmű stratégiai tervezési folyamatot, ami a szükséges változást létrehozhatja?
Átlag:4,11
2.3 A vezetők biztosítják-e az Ön és/vagy szervezeti egysége számára azt a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell?
Átlag:4,06.
2.4 A vezetők biztosítják-e azt, hogy a célokat és akciókat mindazok megismerjék, akiknek szerepük van a sikeres végrehajtásban?
Átlag: 3,94.
2.5 A vezetők biztosítják-e az érintettek és végrehajtók meggyőzését, a megfelelő informáltságot?
Átlag: 3,89.
2.6 A vezetés alkalmazza-e a participáció elvét a stratégia elfogadására, támogatására?
Átlag: 3,78.
 
2.7 A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít-e ki a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a hosszú és rövid távú célkitűzések között?
Átlag: 3,89.
2.8 A vezetés figyelemmel kíséri a külső/belső változásokat és a változásoknak megfelelő intézkedéseket vezet be.
Átlag: 4,39.
2.9 Biztosítják-e a vezetők, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban ismertté váljanak?
Átlag: 4,28.
2.10 Biztosított-e, hogy a folyamatos fejlődés melletti elkötelezettség és az ez irányú teljesítmény összhangban áll az erkölcsi-anyagi elismeréssel?
Átlag: 3,28.

A második kérdéscsoportban csupán az erkölcsi-anyagi elismerés kapott gyengébb minősítést, míg a többi pontban jó, vagy esetenként kiválóra értékelték kollégáink a vezetés stratégiai szemléletét, döntéseit.   


3. kérdéscsoportban az egyéni karrierépítés, feladat-meghatározás, munkatársi irányítás kérdéskörei kerültek megfogalmazásra. 

3.1 A vezetés meghatározza-e a szervezetekkel és a személyekkel szembeni kompetencia követelmények?
Átlag: 4,05.
3.2 A vezetés meghatározza-e a szervezetekkel és személyekkel szembeni teljesítmény elvárásokat?
Átlag: 4,1.
3.3 A vezetés rendszeresen elemzi emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen működhessen?
Átlag: 4,0.
3.4 A vezetés pontosan meghatározza-e a munkatársai feladatait, hatáskörét és felelősségi körét?
Átlag: 4,24.
3.5 A teljesítmény értékelés alapján a vezető kezdeményez-e változásokat a szervezet működésében és erőforrásaiban?
Átlag: 3,62.
3.6 Az Ön szervezeténél végeznek-e személyre lebontott életpálya-tervezést?
 Átlag: 2,95.
3.7 Az Ön szervezeténél készítenek-e személyre szabott személyzetfejlesztési tervet?
Átlag: 2,81.
3.8 Az Ön szervezeténél mennyire érvényesülnek az érdekeltségi, ösztönzési rendszer működtetésénél a teljesítmény értékelés eredményei?
Átlag: 2,9.
3.9 A vezetés megfelelő munkafeltételeket biztosít a karon?
Átlag: 4,14.
3.10 A kar támogatja-e a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását?
Átlag: 3,57.
3.11 Mennyire elégedett a kétirányú kommunikációval?
Átlag: 3,57.
3.12 A vezetés  mennyire fejleszti, erősíti  a karmunkaerő-megtartó képességét?
Átlag:3,19.
3.13 Az új alkalmazottak számára mennyire fogalmaznak meg értékeket és adnak mintákat?
Átlag: 3,52.
 
A felmérésből kiderül, hogy a kollégák közepesre –vagy még gyengébbre – minősítik a személyes életpálya fejlesztést, a személyzetfejlesztést, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó érdekeltségi-ösztönzési rendszer eredményeit.


A 4. kérdéscsoport az információ-áramlással, együttműködésekkel, oktatói felszerelésekkel, valamint pénzügyi erőforrások felhasználásának hatékonyságával volt kapcsolatos.

4.1 Megfelelő szintű-e az információs rendszer kiépítettsége a karon belül?
 Átlag: 3,94.
4.2 Biztosított-e, hogy az aktualizálás az adatállományoknál naprakész?
 Átlag: 3,44.
4.3 A karon belüli információ-kezelés technológiai fejlesztések koncepcióját a stratégiai és a működési célokkal összhangban alakítják-e ki?
Átlag: 3,89.
4.4 Biztosított-e a technikai eszközök, berendezések karbantartása, felújítása, szinten tartása?
Átlag: 4,11.
4.5 Biztosított-e az irodák költség hatékony kihasználása, valamint a technikai felszerelések használata olyan módon, hogy azok elősegítik a kar stratégiai és működési célkitűzéseit, a munkavállalók személyes szükségleteit?
Átlag: 4,22.
4.6 Biztosított-e a szellemi értékek védelme, belső kiaknázása, fejlesztése?
 Átlag: 4,0.
4.7 Biztosított-e a szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, -fenntartás és szándék az együttműködés kialakítására?
Átlag: 3,78.
4.8 Biztosított-e az intézményi (nem kari) szervezetekkel való együttműködés?
Átlag: 4,11.
4.9 Biztosított-e az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés?
 Átlag:4,28.
4.10 Átláthatóak-e a pénzügyi és költségvetési viszonyok a karon belül?
 Átlag: 3,56.
4.11 A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások szétosztása hatékonyan támogatja-e a stratégiai célkitűzések megvalósítását?
Átlag: 3,33.
4.12 A szervezet a pénzügyi erőforrásokat költség hatékony módon használja-e fel?
Átlag: 3,67.
4.13 A pénzügyi ellenőrzés tartalmaz-e költség/haszonelemzési elemeket?
 Átlag: 3,44.
 
A válaszok átlaga ebben a kérdéscsoportban is jó. A költségvetési kapcsolatok átláthatóságát, a rendelkezésre álló erőforrások szétosztásának hatékonyságát, valamint az információbázis naprakészségét értékelték közepesre kollégáink. Itt kell megjegyeznünk, hogy a költségvetés tervezése, illetve egyeztetése centrum szinten történik. A dolgozók már csak a tényekkel szembesülnek, a költségvetési megszorításokról bár van információjuk, azt nehezen tudják befogadni. Az információ áramlás naprakészsége és hatékonysága javítása érdekében bevezettük az e-dékániát, ennek folyamatos fejlesztése viszont indokolt.


5. kérdéscsoportban a folyamatok értékelése került a gyújtópontba, amelynél az oktatást, szervezést, pénzügyeket és külső kapcsolatot minősíthették munkatársaink.

5.1.1. Biztosítottak-e a stratégia tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai?
Átlag: 3,9.
5.1.2 Biztosítottak-e a tevékenységek (oktatás, kutatás,..) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai?
Átlag: 3,8.
5.1.3 Biztosítottak-e olyan alapos, rutinszerűen alkalmazott módszerek, amelyek révén értékelik valamennyi olyan rendszer alkalmazását és hatékonyságát, amelyek a kar tevékenységeit szabályozzák és ellenőrzik?
 Átlag: 3,35.
5.1.4 Biztosítottak-e hogy a támogató tevékenységek (pl. pénzügyi, hivatali..) dokumentáltak, ellenőrzöttek és folyamatosan fejlesztik őket legalább arra a szintre, mint ahol az oktatási, kutatási tevékenységek vannak?
Átlag: 3,9.
5.1.5 Biztosított-e hogy az Ön szervezete  az értékelések eredményeit mindig hatékonyan felhasználja és nem „látszattevékenységet” végez?
Átlag: 3,95.
5.1.6 A szervezet az erőforrásokat úgy rendeli-e a folyamatokhoz, hogy azok kielégítően segítsék a szervezet stratégiai céljainak elérését?
Átlag: 3,6.
5.1.7 A szervezet meghatározza-e a folyamatokban résztvevőket és felelősségi körüket? 
Átlag: 4,05.
5.1.8 A folyamatokat optimalizálják-e a mért hatékonyságok alapján?
Átlag: 3,5.
5.1.9 Összehasonlítják-e a szervezet teljesítményét más hasonló szervezetek teljesítményével?
Átlag: 3,85.
5.1.11 A változások bevezetését követően értékelik-e a folyamatokat, s szükség esetén megtörténnek-e a javítások?
Átlag: 3,55.
5.1.10 A szervezet biztosítja-e a szükséges erőforrásokat a változások megvalósításához?
Átlag: 3,45.
5.1.12 Részt vesz-e valamilyen munkájához kapcsolódó szakmai szervezet, egyesület, társaság munkájában? 
Átlag: 2,41
 
Az 5.1 kérdéscsoportban a minősítés valamennyivel gyengébb, mint azt korábban láttuk, átlagosan így is jóra értékelhető. A leggyengébb terület kollégáink szakmai szervezetben, egyesületekben való aktivitása. A kari összesítésben megjelenő pozitívabb kép valószínűen annak köszönhető, hogy elsősorban egyetemi tanárok töltenek be tagsági- vezetői posztot ezen szervezetekben, létszámuk viszont sokkal kisebb így a kialakult átlagot nem ők határozzák meg.

Az 5.2 kérdéscsoport szintén a folyamatokat méri fel. Arra kellett választ adni, illetve minősíteni, hogy mennyire tartják fontosnak a kar életében a megjelenő (hipotetikus) problémákat, állításokat jövőbeni teendőket.

5.2.1 … szakirányú továbbképzési szakok bővítését?
Átlag: 4,33.
5.2.2 … többszintű kimenet biztosítását?
Átlag: 4,11.
5.2.3 … távoktatásos képzési formák indítását?
Átlag: 3,44.
5.2.4 … az ötéves egyetemi alapképzésben résztvevő hallgatók teljes hallgatói összlétszámon belüli számarányának növelését?
Átlag: 4,0.
5.2.5 … posztgraduális szintű képzésen résztvevő hallgatók teljes hallgatói összlétszámon belüli számarányának növelését?
Átlag: 4,06.
5.2.6 … Ph.D hallgatók teljes hallgatói összlétszámon belüli számarányának növelését?
Átlag: 3,72.
5.2.7 … idegen nyelvű képzés feltételeinek javítását?
Átlag: 3,94.
5.2.8 … oktatási helyiségek infrastrukturális feltételeinek javítását?
Átlag: 4,17.
5.2.9 … A képzés multimédiás eszközökkel történő támogatásának továbbfejlesztését?
Átlag: 4,11.
5.2.10 … oktatástervezés és –nyilvántartás informatikai hátterének fejlesztését?
Átlag: 4,22.
5.2.11 … tankönyv és jegyzetellátás javítását?
Átlag: 4,17.

A válaszok 4 felettiek, vagyis a felvetett javaslatokat a kollégák is szükségesnek tartják, egyedül a távoktatásos rendszer, illetve bővítését nem tartják üdvözítőnek.

Az 5.3 folyamatértékelő kérdéscsoportban a kutatási munka jövőépítést mértük fel.

5.3.1 Kiemelkedő TDK munkát végző hallgatók fokozottabb támogatása.
 Átlag: 4,2.
5.3.2 Fiatal oktatók, kutatók felkészítése önálló pályázásra.
Átlag: 3,8.
5.3.3 Fiatal oktatók, kutatók segítése, támogatása az önálló kutatómunka végzésében.
Átlag: 4,15.
5.3.4 Kutatások személyi feltételeinek javítása.
Átlag: 4,0.
5.3.5 Hallgatók bevonása az intézeti / tanszéki kutatómunkába (hazai és nemzetközi projekt).
Átlag: 3,8.
5.3.6 Oktatók publikálási lehetőségeinek kiszélesítése.
Átlag: 3,85.
5.3.7 Külföldi ösztöndíjak lehetőségeinek növelése.
Átlag 4,1.
5.3.8 Az egyetemen belüli karok közötti kutatási tevékenység koordinációjának fejlesztése.
Átlag: 3,95.
5.3.9 A kar és más hazai és külföldi egyetemek közötti kutatási tevékenység és koordináció fejlesztése.
Átlag: 3,95.
5.3.10 Kari pályázati tevékenység erősítése.
Átlag: 4,05.
5.3.11 információs infrastruktúra fejlesztése.
Átlag: 4,15.
5.3.12 konferenciák rendezése.
Átlag: 4,3.
5.3.13 tananyagellátással kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése. 
Átlag:4,15.
5.3.14 más karok felé történő szolgáltatások bővítése.
Átlag: 4,0.
5.3.15 képzési kínálat javítása.
Átlag: 4,2.

Kiugró eltérések a kérdéscsoport válaszaiban nem találunk. A kollégák minden területet fontosnak tartanak, vagy legalábbis az átlagok ezt tükrözik. Itt az igazi problémát az erőforrások szűkössége jelenti. Ha mindenre lenne elegendő erőforrásunk, akkor az a mennyei Kánaánt jelentené. Mindent egyszerre pedig nem tudunk fejleszteni. Az átlag értékek magas szintje inkább kívánalom magas fokát, mintsem a szelektálást, a ténylegesen meglévő problémák orvoslását, annak terápiás kezelését jelenti.

Az 5.4. csoport folyamatértékelésének kérdései elméleti és gyakorlati képzéssel, hallgatói kapcsolatokkal, ellátottsággal függnek össze.

5.4.1 … az elméleti képzés színvonalát?
Átlag: 4,29.
5.4.2 … a gyakorlati képzés színvonalát?
Átlag: 3,95.
5.4.3 … az oktatott tananyag leendő gyakorlati alkalmazhatóságának fokát?
Átlag: 4,05.
5.4.4 … a szakmai konzultációs lehetőségeket?
Átlag: 4,14.
5.4.5 … a tanszékek és a hallgatók közötti kapcsolat minőségét?
Átlag: 4,19.
5.4.6 … a Kar vezetése és a hallgatók közötti kapcsolat minőségét?
Átlag: 4,14.
5.4.7 … az oktatásszervezés színvonalát?
Átlag: 3,81.
5.4.8 … a számítástechnikai ellátottság fokát?
Átlag: 3,81.
5.4.9 … a laboratóriumok, egyéb oktatástechnikai eszközökkel való ellátottságot?
Átlag:3,33.
5.4.10 … a TDK aktivitást? 
Átlag: 3,52.
5.4.11 … a szakkönyvtári szolgáltatást?
Átlag: 3,95.
5.4.12 … a tudományos közéletet?
Átlag: 3,76.
5.4.13 … az általános légkört?
Átlag: 3,81.
 
A válaszok átlagpontszámai itt is a 5.3. alatt leírtakat tükrözik. Talán valamennyivel szerényebb az elvárás a TDK aktivitás, valamint az eszközellátás fokozására, ami a jelenlegi jó színvonalnak köszönhető. 

Végül az utolsó 6. kérdéscsoport a munkatársi elégedettséget vette gyújtópont alá.

6.1 Milyennek értékeli a szervezetének teljesítményét?
Átlag: 4,24.
6.2 Hogyan minősíti a munkatársak bevonását a szervezet működésébe és küldetésének megvalósításába?
Átlag: 3,95.
6.3 Hogyan értékeli a szervezeténél a feladatok összehangolását?
Átlag:3,9.
6.4 Hogyan jellemezhető a szervezet folyamatainak tervezése?
Átlag: 3,9.
6.5 Milyennek ítéli a szervezet változáshoz való hozzáállását?
Átlag: 3,9.
6.6 Milyen az Ön szervezetének munkahelyi légköre, szervezeti kultúrája?
 Átlag:4,38.
6.7 Milyen az Ön munkahelyének kialakítása?
Átlag: 4,62.
6.8 Tisztességes bánásmód jellemzi-e az Ön szervezetét?
Átlag: 4,43.
6.9 Hogyan értékeli a szervezet személyügyi problémákhoz való hozzáállását?
 Átlag:4,24.
6.10 Milyen színvonalúnak ítéli szervezetének erőforrás-gazdálkodását?
 Átlag: 3,95.
6.11 A döntéselőkészítési folyamatokban a vezető bevonja-e munkatársait?
 Átlag: 4,10.
6.12 Az egyéni és szervezeti teljesítmény összhangban van-e a motivációs rendszerrel?
Átlag: 3,38.
6.13 Hogyan minősíti a szervezethez köthető társadalmi, szakmai, kulturális eseményeken való részvételt?
Átlag: 4,10.

A dolgozói elégedettség a felmérés szerint jó. Kimagaslóan jó a munkahely kialakítás, a bánásmód, és a munkahelyi légkör megítélése, a szervezeti kultúra szintje. 3,9 alatti átlag ebben a kérdéscsoportban nem fordult elő.

Összesítő értékelés:

A 6 kérdéscsoportban megadott válaszok alapján a munkatársak összbenyomása a vezetésről, körülményekről, folyamatokról általánosan jó. A 6. táblázatban a kérdőívek teljes kiértékelésének összesített eredményeit látjuk. Ezt szemlélteti a 31. ábra is. A megítélésből látszanak a jövőbeni szükséges teendők döntések sorozata, amely már nem ennek a tanulmánynak része.

6. táblázat
A kérdőívek teljes kiértékelése  
         
Kérdőív Átlag
AV 1. Vezetés 3,89
AV 2. Stratégia 4,01
AV 3. Munkatársak irányításának értékelése 3,59
AV 4. Erőforrások értékelése 3,83
AV 5.1. Folyamatok kiértékelése 3,6
AV 5.2. Folyamatok kiértékelése 4,02
AV 5.3. Folyamatok kiértékelése 4,04
AV 5.4. Folyamatok kiértékelése 3,9
AV 6. Munkatársi elégedettség 4,08
Összesített átlag 3,88


31. ábra
A munkatársi értékelés összevont eredményei 

Értékelés: A dolgozók véleményezése kérdőíves megkérdezéssel, reprezentatív minta alapján, de nem teljes körben zajlik. Az értékelésekre a minőségfejlesztés keretében megelőző intézkedések tervezése történt.

Felhasználónév / jelszó:
**
Keresendő kifejezés:
  


«2019. július»
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma - Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.¤ 4015 Debrecen, Pf. 36. ¤ Telefon: (+36 52)-508-444; Dékáni Hivatal (+36 52)-508-412 ¤ Fax: (+36 52)-486-292
Email: