2014. szeptember 24., szerda

Bemutatkozás

Egyetemünkön a doktorképzés az állattenyésztési tudományokban – a MAB határozata értelmében – 1994. szeptemberében indult meg, „Mezőgazdaság” tudományágban, „Regionális forrásokra épülő környezetbarát állattartás” című „A” típusú programmal.
Programvezető 1994-1998 között Dr. Veress László egyetemi tanár DSc, 1999-től 2005-ig Dr. Bánszki Tamás egyetemi tanár DSc volt.
2001 januárjától ideiglenesen akkreditált Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola néven tevékenykedett, majd 2002 januárjától végleges akkreditációt kapott. A doktori iskola vezetője 2005-től Dr. Kovács András egyetemi tanár DSc.

A doktoranduszok kutatási témái szorosan kapcsolódnak az Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet tudományos tevékenységéhez, szakmai értelemben az Intézethez tartozó Halbiológiai Laboratórium, az Állattenyésztési Molekuláris Genetikai Laboratórium, az Állattenyésztési Kísérleti Telep munkájához, valamint a Tiszántúl legfontosabb aktuális állattenyésztési, takarmányozási, gyepgazdálkodási és vadgazdálkodási kutatási területeit ölelik fel.

A doktori iskola célja: a megszerzett magas szintű felsőfokú szakmai tudásra alapozva olyan, a tudományos és szakmai életben kimagasló teljesítményt nyújtani képes emberek oktatása és kutatási tevékenységük támogatása, akik nemcsak Egyetemünk jó hírét, hanem a világszerte ismert és elismert magyar tudást is öregbíthetik. Ez a PhD-képzésben, a meghirdetett tárgyakban, a rendszerekben történő gondolkodás ki- és továbbfejlesztésében, a nemzetközi együttműködési programokban és a magasan kvalifikált oktatói gárda jelenlétében mutatkozik meg.
A képzés időtartama három év. A doktori fokozat nappali, levelező vagy egyéni felkészülés formájában szerezhető meg.

A Doktori Iskola neve: Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
Tudományterülete: Agrártudományok
Tudományága: Állattenyésztési tudományok
Működési helye: Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
A doktori iskola vezetője: Dr. Kovács András egyetemi tanár, D.Sc.
Postacím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
Telefon: (52) 508-444/88131; (52) 508-438
Telefax: (52) 486-285
E-mail
A doktori iskola honlapja: http://portal.agr.unideb.hu/doktori_iskolak/allattenyesztesi
  
A Doktori Iskola a DE MÉK keretében működik és felöleli az alábbi egységeket:

  • Állattenyésztéstani Tanszék
  • Állatgenetikai Laboratórium
  • Takarmány- és Élelmiszer-biotechnológiai Tanszék
  • Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

A Doktori Iskolában a Kormányrendeletben meghatározott tudományágon belül az alábbi tudományszakok, illetve témacsoportok, kutatási témák működnek, amely a MAB 2001/3/VI/5-6. sz. határozata értelmében az egyetemi autonómia keretein belül szervezett forma.

  Doktori programok


 Programvezetők

 Kérődzők - Állatitermék-előállítás Dr. Jávor András CSc
 Takarmányozás, halbiológia  Dr. Babinszky László CSc
 Szaporodásbiológia, genomika  Dr. Kovács András DSc
 Állatnemesítés – Génmegőrzés, Állatökológia  Dr. Komlósi István DSc


Kérődzők – Állatitermék-előállítás:

A Tiszántúlon különösen fontos a kérődzők - elsősorban a szarvasmarha és a juh - részben legelőre alapozott extenzív, másrészt intenzív tartása, tenyésztése és hasznosítása.  Doktori Iskolánk külön programban kiemelten foglalkozik a hagyományos fajtákkal, de kutatási-fejlesztési témáink közé tartozik a más húshasznú szarvasmarha-fajták és keresztezéseik teljesítményvizsgálata, valamint a koncentrált tejet termelő fajták (jersey, brown swiss, ayrshire, norvég vörös, svéd vörös) tenyésztésének folytatása, keresztezéseik holstein-frízzel és teljesítő képességeik összehasonlító elemzése. Folyamatban van az eltérő genotípusú tehenek tejösszetételének vizsgálata, illetve a tej összetételére ható különféle takarmányok hatásának analitikai elemzése. A kondíció és a testösszetétel vizsgálatában a hagyományos módszerek mellett az élő állatokon végrehajtott ultrahangos mérések is szerepet kapnak.

 Az Állattenyésztési Kísérleti Telepen a cigája és a szapora merinó juhok mellett szőrös (szomáli és barbadoszi) és vedlőgyapjas (dorper és fehér dorper) állományokat tartunk fenn, az utóbbi kettő létszámát növeljük és azokkal keresztezési kísérleteket is végzünk. Aszezonális ivarzású szőrös és vedlőgyapjas juhainkat a báránypiacokra (húsvét, feragosto, karácsony) időzítve, illetve kétévente háromszor elletjük. Vizsgáljuk a kettős hasznosítású csókai cigája hústermelő képességének genetikai határát fajtatisztán és haszonállat előállító keresztezésekben.

A 2014-ben elkészült fejőház üzemelése megindult, és hamarosan megkezdődik a tejtermékek előállítása is. A szapora (ellenőrzötten booroola-génhordozó) merinók testméretét texel keresztezéssel növeltük. Dorper x barbadoszi reciprok keresztezésre alapozva dorper-visszakeresztezéssel és szelekciós munkával előrehaladást értünk el a jelenlegi és változó éghajlatunknak megfelelő, kevés gondot igénylő "magyar szőrös juh" fajtajelölt kialakítása terén. A fajtajelölt nem igényel farokvágást, nyírást és fürösztést, gyomor-bélféreg rezisztenciát mutató, aszezonális szaporodású, pigmentált, jó körmű és lábállású, jó arányban ikerellő, jó anyai tulajdonságú, jó választási arányú és szarvtalan lesz. Megkezdtük a különböző gyapjas x szőrös keresztezéseket is részben haszonállat-előállítási céllal. A hibrid bárányok jobb életképességűek és aszezonális szaporodású anyák esetében az év bármely szakában tervezett időpontokban, vagy folyamatosan születhetnek. Brit tejelőjuh, cigája és lacaune anyák szőrös kosokkal végzett keresztezéseivel a szőrös tejelő típus kialakítása is elkezdődött.

Az állati termékek esetében súlyt helyezünk azok minőségére. Külső és egyetemünkön belüli együttműködésben foglalkozunk az emberi táplálkozás javításával, funkcionális élelmiszerek előállításának kutatásával és fejlesztésével.

Takarmányozás, halbiológia:

A takarmányozás tudományterületén (elsősorban sertés és baromfi, valamint vízi szárnyasok) a Doktori Iskola tevékenysége a mai modern takarmányozáshoz (a molekuláris genetika és a proteomika modern vizsgálati eszközeinek és módszereinek együttes igénybe vétele) kapcsolódik. Így pl. egyik doktori programban a molekuláris genetikai paraméterekre alapozott táplálóanyag ellátás, valamint a takarmány lizin/DE (emészthető energia) arányának pontosabb meghatározása a fő cél, a humán táplálkozási elvárásoknak jobban megfelelő sertéshús előállítása céljából. Ez a program része a genetikai profilra alapozott táplálkozás tudománynak.

Fontos kutatási terület az újabb generációs takarmánykiegészítők alkalmazása a baromfitakarmányozásban, a jobb minőségű állati eredetű élelmiszer alapanyag előállítása céljából. 

Külön kiemelendő téma a most induló takarmányfehérje források vizsgálata és azoknak a helyettesítése a legújabb élettani és immunológiai ismeretek alapján brojlereknél.

A közeljövőben indul egy program, mely a klímaváltozás (elsősorban a hőstressz) káros hatásainak takarmányozás útján történő csökkentését célozza a jó minőségű és biztonságos élelmiszer előállítás céljából.

A modern takarmányozáskutatás mellett foglalkozunk a takarmányozás extenzív (legelőhasznosítás) és intenzív formáival, összhangban az állat típusával (régi, illetve új fajták, keresztezések). A hagyományos kérődzők, sertés, baromfifélék és a halak mellett doktori iskolánk vadonélő állatokkal (vadsertés, őz, mezei nyúl, nyírfajd) is foglalkozik. Hangsúlyt helyezünk a genetikai képességeknek megfelelő takarmányozásra, a minőségre, az állatok és az azok termékeit fogyasztó ember egészségének biztosítására. 

A haltenyésztés kiemelt fontosságú a Tiszántúlon és ezt visszatükröztetjük a doktori iskola meghirdetett kutatási témáiban. Az intenzív halbiológiai vizsgálatokat az infrastrukturálisan jól felszerelt laboratóriumunkban, extenzív gyakorlati részüket a velünk együttműködő halgazdaságokban folytatjuk. Ezen a szakterületen a legfontosabb együttműködőnk Szarvason a NAIK - Halászati Kutatóintézet, ahol kínai együttműködésben a halak immunrendszerét erősítő gyógynövények takarmányban történő etetését is vizsgálják. Haltakarmányozási kísérleteik másik csoportjában a halliszt, illetve a halolaj növényi anyagokkal történő részleges, vagy teljes helyettesítésének lehetőségeit vizsgálják. A hagyományos pontyvonalak fenntartása mellett termál- és hűtővíz felhasználásával újabb fajok (pl. tilápia, barramundi) termelésbe állításával is foglalkozunk.
 

Szaporodásbiológia, genomika:

A szaporodásbiológia területén kiemelten foglalkozunk a juhokkal. Műhüvellyel, illetve vadjuhok esetében elektroejakulációval, vagy a mellékheréből nyerhetünk spermiumokat. Foglalkozunk a sperma bírálatával (melegítő tárgyasztalon fáziskontraszt-mikroszkóppal végzett motilitás-vizsgálat, illetve élő/elhalt és akroszóma festés) és mélyhűtésével, a kosok és a jerkék/anyák ivari szezonalitásával. A SZIE Állatorvos-tudományi Karával együttműködve vizsgáltuk a hazai és a trópusi fajták szezonalitásának, illetve aszezonalitásának hormonális hátterét, illetve befolyásolhatóságát, és egy 2014-ben végző aspiránsunk témája a juh-embrióátültetés. A laparaszkópiás intrauterin, illetve intratubális termékenyítés mellett a transzcervikális termékenyítés fejlesztését is folytatjuk. A fehér dorper fajtát Kanadából mélyhűtött embriók és termékenyítő anyagok formájában hoztuk be. Doktori (PhD) munka keretében ezeknek a genetikai anyagoknak a felhasználásával jelentős hazai állományt alakítottunk ki. 

Molekuláris genetikai csoportunk több fajjal foglalkozik. A származás ellenőrzése, illetve az egyes fajtákra, vonalakra jellemző allélgyakoriságok vizsgálata minden faj esetében elvégezhető. A régi fajták (pl. magyar szürkemarha, hortobágyi és gyímesi racka, cigája, bronzpulyka stb.) jellemzésében és termékeik (hús és hústermékek) ellenőrzésében különösen fontos az azokra jellemző genetikai markerek felismerése. A termékek eredetének igazolását célzó kutatásokhoz muflonokból és vadsertésekből is megkezdtük a vizsgálati anyagok gyűjtését és vizsgálatait.

 Szarvasmarhán folytatjuk a tejtermeléssel, juhon a szaporasággal (ikerellés, szezonalitás/aszezonalitás) kapcsolatos gének kimutatását, azok homo-, illetve heterozigóta állapotban való jelenlétének követését a fajtatiszta, illetve keresztezett egyedekben.  Kínai és román együttműködésben folytatjuk a magyar, a tibeti és az afrikai pödröttszarvú juhok összehasonlítását.

Állatnemesítés - Génmegőrzés, Állatökológia:

Napjainkban az állatnemesítés széles körben alkalmazott szinte egyedüli módszere a gazdasági haszonállatok genetikai értékét előrejelző tenyészértékbecslés. Az állattenyésztési kutatóhelyek szinte mindegyikében művelt legjobb lineáris torzítatlan becslés módszerével végzett kutatáshoz több doktori ösztöndíjas is kapcsolódott az elmúlt években.

A gazdasági értékmérők örökölhetőségének becslése mellett a hazai nagyobb létszámmal regisztrált fajták genetikai szerkezetének értékelése, a tenyészetek közötti genetikai kapcsoltság felderítése is megtörtént. A tejelő szarvasmarhák genetikai értékelésében újabban több országban is tesztelt befejési-nap modell hazai körülményekre adaptálása is megkezdődött. A magyar szürke és a magyar tarka szarvasmarha esetében is kutatások folynak az tenyészérték-becslés megindítására. A magyar tarkára nézve lényegében gyakorlatra érett modellek vannak, különösen a kettőshasznosítású változat tenyészérték-becslésére. A hazai juhállományra vonatkozó tenyészérték-becsléshez elengedhetetlen alapozó kutatások elkészültek.

A géntartalékvédelem egyre fontosabbá válik világszerte. Nemcsak a ritka vadfajok szorulnak védelemre, hanem a háziállatok is, mert a helyi kisebb jelentőségű állományok, fajták létszáma csökken, sok közülük teljesen kipusztul. A háziállatok génjeinek védelme „genetikai környezetvédelem”, ugyanis a háziállatokban ma még fellelhető genetikai és fenotípusos sokféleség fenntartására törekszik. Ennek kulturális jelentősége el nem vitatható, hiszen a régi háziállatfajták emberi munka termékei, generációk egymásra épülő munkájának következményei, egyben esztétikai értékek hordozói.

A géntartalékvédelem pozitív emberi tevékenység, amelyik magában foglalja a megőrzést, a fenntartást, a nem csökkenő hozamú hasznosítást.

Ennek a programnak a keretében a régi háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének feltárása folyik. Egy olyan tudományos igényességgel kidolgozott, létrehozott adatbank megalkotása a cél, amiből a távolabbi jövőben is segíteni lehet az állattenyésztést. E hatalmas munkából a doktoranduszok egy-egy disszertációval veszik ki részüket. A doktori program kínálta lehetőséggel nemcsak pusztán létszám-fenntartás folyik, hanem a ritka allélek tudatos megőrzése teremti meg az egyes tulajdonságok átmentését a további utókorra, tartja fenn a genetikai diverzitást. Egy bármilyen távoli jövőnek, igénynek teszünk eleget, miközben elődeink zseniális tenyésztő munkáját is megbecsüljük.


Az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola eddig több tudományterületen végzett egyetemi hallgatót (mesterhallgatót) iskolázott be, nevezetesen biológia, kémia, matematika, állatorvosi és a mezőgazdaság tudományterületekről. Úgy ítéljük meg, hogy ezen a gyakorlaton a későbbiekben sem fogunk változtatni. Ennek megfelelően az Egyetem által indított vagy előkészületben lévő, az alábbiakban megnevezett mesterszakokról is fogadunk hallgatókat.

 

 Mesterszak 

 Tudományág

 agrármérnöki  állattenyésztési tudományok
 alkalmazott matematikus  matematika- és számítástudományok
 állatorvosi állatorvosi tudományok
 állattenyésztő mérnöki  állattenyésztési tudományok
 biológus  biológiai tudományok
 biomérnöki  vegyészmérnöki tudományok
 élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki  élelmiszertudományok
 gazdaságinformatikus  informatikai tudományok
 hidrobiológus  biológiai tudományok
 környezetgazdálkodási agrármérnöki  erdészeti és vadgazdálkodási tudományok
 környezettudomány környezettudományok
 létesítménymérnöki  gépészeti tudományok
 matematikus  matematika- és számítástudományok
 mezőgazdasági biotechnológus  állattenyésztési tudományok
 molekuláris biológia biológiai tudományok
 programtervező informatikus  informatikai tudományok
 természetvédelmi mérnöki erdészeti és vadgazdálkodási tudományok
 vállalkozásfejlesztés  gazdálkodás- és szervezéstudományok
 vegyész  kémiai tudományok
 vidékfejlesztési agrármérnöki agrármérnöki regionális tudományok
Felhasználónév / jelszó:
**
Keresendő kifejezés:
  


«2014. szeptember»
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     

Tudományos Igazgatóság

Országos Doktori Tanács

Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola 

Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Kerpely Kálmán Doktori Iskola

Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma ¤ Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Fax: +36-52-486-285
email: ,