2014. augusztus 20., szerda

Bemutatkozás

Egyetemünkön a doktorképzés az állattenyésztési tudományokban – a MAB határozata értelmében – 1994. szeptemberében indult meg, „Mezőgazdaság” tudományágban, „Regionális forrásokra épülő környezetbarát állattartás” című „A” típusú programmal.
Programvezető 1994-1998 között Dr. Veress László egyetemi tanár DSc, 1999-től 2005-ig Dr. Bánszki Tamás egyetemi tanár DSc.
2001 januárjától ideiglenesen akkreditált Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola néven tevékenykedett, majd 2002 januárjától végleges akkreditációt kapott. A doktori iskola vezetője 2005-től Dr. Kovács András egyetemi tanár DSc.
A doktoranduszok kutatási témái szorosan kapcsolódnak az Állattenyésztéstudományi Intézet tudományos tevékenységéhez, a kísérleti telepek munkájához, valamint a Tiszántúl legfontosabb aktuális állattenyésztési, gyepgazdálkodási kutatási területeit ölelik fel.

A doktori iskola célja: a megszerzett magas szintű felsőfokú szakmai tudásra alapozva olyan, a tudományos és szakmai életben kimagasló teljesítményt nyújtani képes emberek oktatása és kutatási tevékenységük támogatása, akik nemcsak Egyetemünk jó hírét, hanem a világszerte ismert és elismert magyar tudást is öregbíthetik. Ez a PhD-képzésben, a meghirdetett tárgyakban, a rendszerekben történő gondolkodás ki- és továbbfejlesztésében, a nemzetközi együttműködési programokban és a magasan kvalifikált oktatói gárda jelenlétében mutatkozik meg.
A képzés időtartama három év. A doktori fokozat nappali, levelező vagy egyéni felkészülés formájában szerezhető meg.

A Doktori Iskola neve: Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
Tudományterülete: Agrártudományok
Tudományága: Állattenyésztési tudományok
Működési helye: Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
A doktori iskola vezetője: Dr. Kovács András egyetemi tanár, D.Sc.
Postacím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
Telefon: (52) 508-444/88131; (52) 508-438
Telefax: (52) 486-285
E-mail
A doktori iskola honlapja: http://portal.agr.unideb.hu/doktori_iskolak/allattenyesztesi
  
A Doktori Iskola a DE MÉK keretében működik, és felöleli az alábbi tanszékeket:

  • Állattetenyésztéstani Tanszék
  • Vidékfejlesztési és Regionális Gazdaságtani intézeti nem önálló Tanszék
  • Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

A Doktori Iskolában a Kormányrendeletben meghatározott tudományágon belül az alábbi tudományszakok, illetve témacsoportok, kutatási témák működnek, amely a MAB 2001/3/VI/5-6. sz. határozata értelmében az egyetemi autonómia keretein belül szervezett forma.

  Doktori programok


 Programvezetők

 Kérődzők - Állatitermék-előállítás Dr. Jávor András CSc
 Takarmányozás, halbiológia  Dr. Babinszky László CSc
 Szaporodásbiológia, genomika  Dr. Kovács András DSc
 Állatnemesítés – Génmegőrzés, Állatökológia  Dr. Komlósi István DSc

Kérődzők – Állatitermék-előállítás:

A Tiszántúlon különösen fontos a kérődzők – elsősorban a szarvasmarha és a juh – részben legelőre alapozott extenzív, másrészt intenzív tartása, tenyésztése és hasznosítása. A kérődző állatok hasznai a következők: tej és tejtermékek, hús (bárány), gyapjú, bőr, szaru, trágya és a környezet karbantartása. Doktori Iskolánk külön programban kiemelten foglalkozik a hagyományos fajtákkal, de kutatási-fejlesztési témáink közé tartozik a más húshasznú szarvasmarha-fajták és keresztezéseik teljesítményvizsgálata, valamint a koncentrált tejet termelő fajták (jersey, brown swiss, ayrshire, norvég vörös, svéd vörös) tenyésztésének folytatása, keresztezéseik holstein-frízzel és teljesítő képességeik összehasonlító elemzése. Folyamatban van a különböző genotípusú tehenek tejösszetételének vizsgálata, illetve a különböző összetételű takarmányok hatásának analitikai vizsgálata a tej összetételére. A kondíció és a testösszetétel vizsgálatában a hagyományos módszerek mellett az élő állatokon végrehajtott ultrahangos méréseket is alkalmazzák.

Az Állattenyésztési Intézet Kísérleti Telepén a cigája és a szapora merinó juhok mellett szőrös (szomáli és barbadoszi) és vedlőgyapjas (dorper) állományokat tartunk fenn és azokkal keresztezési kísérleteket is végzünk. Vizsgáljuk a kettős hasznosítású csókai cigája hústermelő képességének növelését fajtatisztán és amerikai suffolk keresztezésben. A szapora (booroola) merinók testméretét texel keresztezéssel növeltük. Dorper x barbadoszi reciprok keresztezésre alapozva megkezdtük a jelenlegi és változó éghajlatunknak megfelelő, kevés gondot igénylő fajtajelölt kialakítását, mely nem igényel farokvágást, nyírást és fürösztést, aszezonális szaporodású, pigmentált, jó körmű, jó arányban ikerellő, jó anyai tulajdonságú és szarvatlan lesz. Megkezdtük a különböző gyapjas x szőrös keresztezéseket is részben haszonállat-előállítási céllal. A hibrid bárányok jobb életképességűek és aszezonális szaporodású anyák esetében az év bármely szakában tervezett időpontokban, vagy folyamatosan születhetnek. Brit tejelőjuh, cigája és lacaune anyák szőrös kosokkal végzett keresztezéseivel a szőrös tejelő típus kialakítását is megkezdtük.

Együttműködőinkkel további tejelő (pl. awassi) szapora (pl. bábolna tetra) és húsfajtákban is kutatásokat végzünk.

Az állati termékek esetében súlyt helyezünk azok minőségére. Külső és egyetemünkön belüli együttműködésben foglalkozunk az emberi táplálkozás javításával, funkcionális élelmiszerek előállításának kutatásával és fejlesztésével.

Takarmányozás, halbiológia:

A tenyésztéshez hasonlóan a takarmányozás területén is foglalkozunk annak extenzív (legelőhasznosítás) és intenzív formáival, összhangban az állat típusával (régi, illetve új fajták, keresztezések). A hagyományos kérődzők, sertés, baromfifélék és a halak mellett doktori iskolánk újabb házi- (pl. strucc) és vadonélő állatokkal (vadsertés, őz, nyírfajd) is foglalkozik. A takarmányozásban is hangsúlyt helyezünk a minőségre, az állatok és az azok termékeit fogyasztó ember egészségének biztosítására. 

A haltenyésztés ugyancsak kiemelt fontosságú a Tiszántúlon. A halbiológiai vizsgálatok intenzív részét saját jól felszerelt laboratóriumunkban, az extenzív gyakorlati részüket a velünk együttműködő halgazdaságokban folytatjuk. Ezen a szakterületen a legfontosabb együttműködőnk a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet, ahol kínai együttműködésben a halak immunrendszerét erősítő gyógynövények takarmányban történő etetését is vizsgálják. Haltakarmányozási kísérleteik másik csoportjában a halliszt, illetve a halolaj növényi anyagokkal történő részleges, vagy teljes helyettesítésének lehetőségeit vizsgálják. A hagyományos pontyvonalak fenntartása mellett újabb fajok (pl. tilápia) termelésbe állításával is foglalkozunk.

Szaporodásbiológia, genomika:

A szaporodásbiológia területén kiemelten foglalkozunk a juhokkal. Műhüvellyel, illetve vadjuhok esetében elektroejakulációval, vagy a mellékheréből nyerhetünk spermiumokat. Foglalkozunk a sperma bírálatával (melegítő tárgyasztalon fáziskontraszt-mikroszkóppal végzett motilitás-vizsgálat, illetve élő/elhalt és akroszóma festés) és mélyhűtésével, a kosok és a jerkék/anyák ivari szezonalitásával. A SZIE Állatorvosi Karával együttműködve vizsgáljuk a hazai és a trópusi fajták szezonalitásának, illetve aszezonalitásának hormonális hátterét, illetve befolyásolhatóságát és egy aspiránsunk most tanulja a juhembriók kinyerését, konzerválását és beültetését. A laparaszkópiás intrauterin, illetve intratubális termékenyítés mellett a transzcervikális termékenyítés fejlesztését is folytatjuk. Az idén Kanadából mélyhűtött fehér dorper juhspermát és embriókat várunk. Az ultrahangos vemhességvizsgálatot a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársa végzi és tanítja be.    

Molekuláris genetikai csoportunk több fajjal foglalkozik. A származás ellenőrzése, illetve az egyes fajtákra, vonalakra jellemző gyakoriságok vizsgálata minden faj esetében elvégezhető. A régi fajták (pl. magyar szürkemarha, hortobágyi és gyímesi racka, cigája, bronzpulyka stb.) jellemzésében és termékeik (hús és hústermékek) ellenőrzésében különösen fontos az azokra jellemző genetikai markerek felismerése. A termékek eredetének igazolását célzó kutatásokhoz muflonokból és vadsertésekből is megkezdtük a vizsgálati anyagok gyűjtését.

Szarvasmarhán folytatjuk a tejtermeléssel, juhon a szaporasággal (ikerellés, szezonalitás/aszezonalitás) kapcsolatos gének kimutatását, azok homo- illetve heterozigóta állapotban való jelenlétének követését a fajtatiszta, illetve keresztezett egyedekben.  Kínai együttműködésben folytatjuk a magyar, a tibeti és az afrikai pödröttszarvú juhok összehasonlítását.

Állatnemesítés – Génmegőrzés, Állatökológia:

A géntartalékvédelem egyre fontosabbá válik világszerte. Nemcsak a ritka vadfajok szorulnak védelemre, hanem a háziállatok is, mert a helyi kisebb jelentőségű állományok, fajták létszáma csökken, sok közülük teljesen kipusztul. A háziállatok génjeinek védelme „genetikai környezetvédelem”, ugyanis a háziállatokban ma még fellelhető genetikai és fenotípusos sokféleség fenntartására törekszik. Ennek kulturális jelentősége el nem vitatható, hiszen a régi háziállatfajták emberi munka termékei, generációk egymásra épülő munkájának következményei, egyben esztétikai értékek hordozói.

A géntartalékvédelem pozitív emberi tevékenység, amelyik magában foglalja a megőrzést, a fenntartást, a nem csökkenő hozamú hasznosítást.

Ennek a programnak a keretében a régi háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének feltárása folyik. Egy olyan tudományos igényességgel kidolgozott, létrehozott adatbank megalkotása a cél, amiből a távolabbi jövőben is segíteni lehet az állattenyésztést. E hatalmas munkából a doktoranduszok egy-egy disszertációval veszik ki részüket. A doktori program kínálta lehetőséggel nemcsak pusztán létszám-fenntartás folyik, hanem a ritka allélek tudatos megőrzése teremti meg az egyes tulajdonságok átmentését a további utókorra, tartja fenn a genetikai diverzitást. Egy bármilyen távoli jövőnek, igénynek teszünk eleget, miközben elődeink zseniális tenyésztő munkáját is megbecsüljük.

Az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola eddig több tudományterületen végzett egyetemi hallgatót (mesterhallgatót) iskolázott be, nevezetesen biológia, kémia, matematika, állatorvosi és a mezőgazdaság tudományterületekről. Úgy ítéljük meg, hogy ezen a gyakorlaton a későbbiekben sem fogunk változtatni. Ennek megfelelően az Egyetem által indított vagy előkészületben lévő, az alábbiakban megnevezett mesterszakokról is fogadunk hallgatókat.

 

 Mesterszak 

 Tudományág

 agrármérnöki  állattenyésztési tudományok
 alkalmazott matematikus  matematika- és számítástudományok
 állatorvosi állatorvosi tudományok
 állattenyésztő mérnöki  állattenyésztési tudományok
 biológus  biológiai tudományok
 biomérnöki  vegyészmérnöki tudományok
 élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki  élelmiszertudományok
 gazdaságinformatikus  informatikai tudományok
 hidrobiológus  biológiai tudományok
 környezetgazdálkodási agrármérnöki  erdészeti és vadgazdálkodási tudományok
 környezettudomány környezettudományok
 létesítménymérnöki  gépészeti tudományok
 matematikus  matematika- és számítástudományok
 mezőgazdasági biotechnológus  állattenyésztési tudományok
 molekuláris biológia biológiai tudományok
 programtervező informatikus  informatikai tudományok
 természetvédelmi mérnöki erdészeti és vadgazdálkodási tudományok
 vállalkozásfejlesztés  gazdálkodás- és szervezéstudományok
 vegyész  kémiai tudományok
 vidékfejlesztési  agrármérnöki regionális tudományok
Felhasználónév / jelszó:
**
Keresendő kifejezés:
  


«2014. augusztus»
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Tudományos Igazgatóság

Országos Doktori Tanács

Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola 

Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Kerpely Kálmán Doktori Iskola

Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma ¤ Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Fax: +36-52-486-285
email: ,